Narcotics Anonymous

A „Hetedik LĂ©pĂ©s” a 12 lĂ©pĂ©ses programokban arra ösztönzi a rĂ©sztvevƑt, hogy alĂĄzattal kĂ©rje a magasabb hatalmat, hogy segĂ­tsen megszabadulni jellembeli hibĂĄitĂłl. Ennek a lĂ©pĂ©snek a cĂ©lja, hogy a rĂ©sztvevƑ elfogadja sajĂĄt korlĂĄtait, Ă©s alĂĄzattal forduljon a vĂĄltozĂĄs felĂ©, felismerve, hogy segĂ­tsĂ©gre van szĂŒksĂ©ge a tovĂĄbbi fejlƑdĂ©shez. A hetedik lĂ©pĂ©s az alĂĄzatossĂĄg Ă©s az önĂĄtadĂĄs fontos mozzanata, amely lehetƑvĂ© teszi, hogy a rĂ©sztvevƑ megszabaduljon a rĂ©gi, rombolĂł mintĂĄktĂłl, Ă©s tovĂĄbblĂ©pjen a gyĂłgyulĂĄs Ă©s a pozitĂ­v szemĂ©lyisĂ©gfejlƑdĂ©s ĂștjĂĄn.
Locked
User avatar
root
Site Admin
Posts: 148
Joined: 8 months ago

Site Owner

Administrator

Moderator

Veteran

Narcotics Anonymous

Post by root »

NA - 7. Lépés


Hetedik Lépés
„AlĂĄzatosan kĂ©rtĂŒk Ɛt, hogy tĂĄvolĂ­tsa el hibĂĄinkat.”


BĂĄr mind a TizenkĂ©t LĂ©pĂ©s önmagĂĄban egy folyamat, bizonyos mĂ©rtĂ©kig mĂ©gis keverednek egymĂĄssal. Az ElsƑ LĂ©pĂ©s nĂ©mely rĂ©szei beleolvadnak a MĂĄsodik LĂ©pĂ©sbe, a Negyedik LĂ©pĂ©s összetevƑi pedig az azt követƑ lĂ©pĂ©sekbe. A legfinomabb ĂĄtmenet talĂĄn a Hatodik Ă©s Hetedik LĂ©pĂ©s között talĂĄlhatĂł. ElsƑ pillantĂĄsra a Hetedik LĂ©pĂ©s szinte olyan, mintha a Hatodik LĂ©pĂ©s utĂłszava lenne. Sok idƑt szenteltĂŒnk jellemhibĂĄink tudatosĂ­tĂĄsĂĄnak növelĂ©sĂ©re a Hatodik LĂ©pĂ©sben, Ă©s igyekeztĂŒnk elĂ©rkezni arra a pontra, ahol teljesen kĂ©szen ĂĄllunk eltĂĄvolĂ­tĂĄsukra. Most nincs mĂĄs hĂĄtra, minthogy kĂ©rjĂŒnk. Vagy nem?
Nem egĂ©szen. TöbbƑl ĂĄll ez a lĂ©pĂ©s annĂĄl, hogy benyĂșjtunk egy kĂ©rvĂ©nyt a FelsƑbb ErƑnek, Ă©s vĂĄrunk a vĂĄlaszra. Fel kell kĂ©szĂŒlnĂŒnk lelkileg. Meg kell Ă©rtenĂŒnk az „alĂĄzatos” szĂł jelentĂ©sĂ©t ebben a szövegkörnyezetben. Meg kell talĂĄlnunk a kĂ©rĂ©s azon mĂłdjĂĄt, amely leginkĂĄbb illik sajĂĄt spiritualitĂĄsunkhoz. És szĂŒksĂ©g van arra is, hogy a jellemhibĂĄk helyett a lelki elveket gyakoroljuk.

NA - 7. Lépés - 7.1.1. fejezet


7.1. A Hetedik LĂ©pĂ©s elƑkĂ©szĂ­tĂ©se

A Hetedik LĂ©pĂ©shez szĂŒksĂ©ges lelki elƑkĂ©szĂŒlet nagy rĂ©szĂ©t mĂĄr megtettĂŒk. Fontos lĂĄtnunk, hogy az elvĂ©gzett munka Ă©s annak eredmĂ©nye összefĂŒggnek egymĂĄssal.
7.1.1. ALÁZAT


Az elƑzƑ lĂ©pĂ©sek mind arra szolgĂĄltak, hogy elhintsĂ©k lelkĂŒnkben az alĂĄzat magjĂĄt. Ebben a lĂ©pĂ©sben ezek a magok gyökeret eresztenek Ă©s növekedĂ©snek indulnak. Sokunknak nehĂ©zsĂ©gei vannak az alĂĄzat fogalmĂĄval. MĂĄr a Hatodik LĂ©pĂ©sben elkezdtĂŒnk foglalkozni vele, Ă©s a Hetedik LĂ©pĂ©sben is figyelmet Ă©rdemel. Meg kell Ă©rtenĂŒnk, hogy mit jelent szĂĄmunkra az alĂĄzat, Ă©s hogyan jelenik meg Ă©letĂŒnkben.
Nem szabad az alĂĄzatot összekeverni a megalĂĄztatĂĄssal. Amikor megalĂĄznak minket, akkor megszĂ©gyenĂŒlĂŒnk, Ă©rtĂ©ktelennek Ă©rezzĂŒk magunkat. Az alĂĄzat szöges ellentĂ©te ezeknek az Ă©rzĂ©seknek. AzĂĄltal, hogy dolgozunk a lĂ©pĂ©seken, elkezdtĂŒk lehĂĄntani a tagadĂĄs, az ego, Ă©s az Ă©n-központĂșsĂĄg rĂ©tegeit. MegkezdtĂŒk pozitĂ­vabb Ă©nkĂ©pĂŒnk felĂ©pĂ­tĂ©sĂ©t Ă©s a lelki elvek gyakorlĂĄsĂĄt. AzelƑtt nem lĂĄttuk erƑssĂ©geinket, mert betegsĂ©gĂŒnk eltakarta az egĂ©szsĂ©ges Ă©s jĂł rĂ©szĂŒnket. Most mĂĄr lĂĄtjuk. És ez az alĂĄzat. Az alĂĄzat megnyilvĂĄnulĂĄsĂĄnak pĂ©ldĂĄi segĂ­tenek nekĂŒnk megĂ©rteni az alĂĄzat mibenlĂ©tĂ©t.
A felĂ©pĂŒlĂ©sĂŒnket konkrĂ©t elkĂ©pzelĂ©sekkel kezdtĂŒk, de amiĂłta benne vagyunk a programban, minden, amiben azelƑtt hittĂŒnk megkĂ©rdƑjelezƑdött. Új gondolatok tömegĂ©vel talĂĄlkoztunk. PĂ©ldĂĄul, ha azt hittĂŒk, miĂ©nk az irĂĄnyĂ­tĂĄs, maga a tĂ©ny, hogy az NA-ba kerĂŒltĂŒnk, beismerve tehetetlensĂ©gĂŒnket, talĂĄn elĂ©g volt ahhoz, hogy errƑl mĂĄskĂ©ppen gondolkodjunk. FĂŒggƑsĂ©gĂŒnk miatt nem tudtuk megtanulni azokat a leckĂ©ket, amelyekre egyĂ©bkĂ©nt maga az Ă©let tanĂ­tott volna meg minket arrĂłl, hogy mennyi irĂĄnyĂ­tĂĄs lehet egy ember birtokĂĄban. Az absztinenciĂĄn Ă©s a lĂ©pĂ©seken keresztĂŒl sokat megtudtunk arrĂłl, hogyan Ă©ljĂŒnk.

Sokan egyfajta utcai mentalitĂĄssal jöttĂŒnk az NA-ba. Egyetlen mĂłdjĂĄt ismertĂŒk annak, hogy megkapjuk, amit akarunk: nem egyenes szĂĄndĂ©kkal közelĂ­teni, Ă©s manipulĂĄlni az embereket. Nem Ă©rtettĂŒk meg, hogy ha egyenesek vagyunk, ugyanannyi – vagy mĂ©g több – esĂ©lyĂŒnk van cĂ©ljaink elĂ©rĂ©sĂ©re. Évekig gyakoroltuk a rezzenĂ©stelen arckifejezĂ©st, azt, hogy mikĂ©nt rejtsĂŒk el Ă©rzĂ©seinket, Ă©s hogyan kemĂ©nyĂ­tsĂŒk meg magunkat. Mire megĂ©rkeztĂŒnk az NA-ba, egĂ©sz jĂłk voltunk ebben, olyannyira, hogy a kezdƑ fĂŒggƑk ugyanolyan ĂĄhitattal nĂ©ztek rĂĄnk, mint mi az öreg junkie-kra hasznĂĄlatunk kezdetĂ©n. Megtanultunk minden embersĂ©get elnyomni Ă©s sok esetben teljesen embertelennĂ© vĂĄltunk.

De kiszĂĄlltunk a körbƑl, ahol ezeket a jĂĄtĂ©kokat jĂĄtsszĂĄk, Ă©s ez Ășj eszmĂ©k felĂ© terel bennĂŒnket. Megtanultuk, hogy lehet Ă©rezni, Ă©s hogy kimutathatjuk Ă©rzĂ©seinket. Megtanultuk, hogy az utca szabĂĄlyai csak az utcĂĄn Ă©rvĂ©nyesek, a valĂł vilĂĄgban ezek ƑrĂŒlt Ă©s veszĂ©lyes szabĂĄlyok lennĂ©nek. SzelĂ­debbek Ă©s törĂ©kenyebbek lettĂŒnk. TöbbĂ© nem keverjĂŒk össze a kedvessĂ©get a gyengesĂ©ggel.
Ennek az attitƱdvĂĄltĂĄsnak drĂĄmai hatĂĄsa van. Sokszor mĂ©g a kĂŒlsƑ megjelenĂ©sĂŒnk is vĂĄltozik. A rĂĄncolt homlok Ă©s barĂĄzdĂĄlt arc mosolyba simul. Szabadon folynak könnyeink, elfojtott lelkĂŒnk feltĂĄrulkozik.

Sokan azzal a meggyƑzƑdĂ©ssel Ă©rkeztĂŒnk az NA-ba, hogy a jĂł szĂĄndĂ©kunkat elferdĂ­tƑ balszerencse, kedvezƑtlen körĂŒlmĂ©nyek, Ă©s összeeskĂŒvĂ©sek ĂĄldozatai vagyunk. Abban a hitben Ă©ltĂŒnk, hogy meg nem Ă©rtett, jĂł emberek vagyunk. A kĂĄrokat, amiket okoztunk, önvĂ©delemmel magyarĂĄztuk, ha egyĂĄltalĂĄn felfogtuk, hogy kĂĄrt okoztunk. Az önsajnĂĄlat kĂ©z a kĂ©zben jĂĄrt ezekkel az Ă©rzĂ©sekkel. A szenvedĂ©sben dagonyĂĄztunk, Ă©s titkon tudtuk, hogy a fĂĄjdalomĂ©rt cserĂ©be viszont soha nem kell megvizsgĂĄlnunk, mi a sajĂĄt rĂ©szĂŒnk annak kialakulĂĄsĂĄban.

Az elsƑ hat lĂ©pĂ©s Ă©ppen azt kĂ©ri tƑlĂŒnk, hogy vizsgĂĄljuk meg a sajĂĄt rĂ©szĂŒnket a dolgokban. RĂ©gen azt hittĂŒk, hogy bizonyos dolgok csak Ășgy megtörtĂ©nnek velĂŒnk. Most lĂĄtjuk, hogy ezeket a helyzeteket mi magunk hoztuk lĂ©tre. LĂĄtjuk az elvesztegetett lehetƑsĂ©geinket. MĂĄr nem mĂĄsokat hibĂĄztatunk a sajĂĄt rĂ©szĂŒnkĂ©rt az Ă©letĂŒnkben. KezdjĂŒk felismerni, hogy sajĂĄt döntĂ©seink juttattak minket oda, ahova kerĂŒltĂŒnk.
Az alĂĄzat sajĂĄt embersĂ©gĂŒnk Ă©rzete. Ha ez az elsƑ tapasztalatunk a Hetedik LĂ©pĂ©ssel, akkor ez az a pont lehet, ahol egyĂŒttĂ©rzĂ©st mutatunk sajĂĄt magunkkal szemben. MĂ©lyen meghatĂł, amikor elƑször rĂĄjövĂŒnk, hogy valĂłjĂĄban csak emberek vagyunk Ă©s prĂłbĂĄlunk jĂłk lenni. Hozunk jĂł Ă©s rossz döntĂ©seket Ă©s remĂ©ljĂŒk, hogy a dolgok jĂłl alakulnak. Mindennek fĂ©nyĂ©ben arra is rĂĄjövĂŒnk, hogy hozzĂĄnk hasonlĂłan mĂĄsok is a tƑlĂŒk telhetƑ legjobbat akarjĂĄk. Igazi kapcsolatot Ă©rzĂŒnk mĂĄsokkal. Tudjuk, hogy Ƒk is ugyanĂșgy ki vannak tĂ©ve az elbizonytalanodĂĄsnak Ă©s a kudarcnak, mint mi, Ă©s hogy mindnyĂĄjunknak vannak ĂĄlmai a jövƑrƑl.

Most pedig el kell fogadnunk sajĂĄt emberi mivoltunkat, Ă©s megnĂ©znĂŒnk, hogyan nyilvĂĄnul meg a mindennapjainkban.
Milyen viselkedĂ©seim vĂĄltoztak, amiĂłta felĂ©pĂŒlĂ©sben vagyok? Melyekben lett a tĂșlzĂĄs lecsillapĂ­tva, Ă©s hol mutatkozott meg az egĂ©szsĂ©ges rĂ©szem?
Milyen hatĂĄssal van az alĂĄzat a felĂ©pĂŒlĂ©semre?
Alåzatom tudata miként segít, amikor ezen a lépésen dolgozom?

NA - 7. Lépés - 7.1.2. fejezet


7.1.2. KAPCSOLAT ISTENNEL


Az elƑzƑ lĂ©pĂ©seken valĂł munkĂĄnk segĂ­tett kialakĂ­tani egy kapcsolatot a sajĂĄt felfogĂĄsunk szerinti Istennel. Ez a munka többszörösen kifizetƑdik, ahogyan haladunk elƑre a Hetedik LĂ©pĂ©sben. A MĂĄsodik LĂ©pĂ©sben elƑször is elkezdtĂŒnk gondolkodni egy FelsƑbb ErƑrƑl, amely segĂ­thet felĂ©pĂŒlni fĂŒggƑsĂ©gĂŒnkbƑl. Majd azzal folytattuk, hogy meghoztuk a Harmadik LĂ©pĂ©s döntĂ©sĂ©t, miszerint a FelsƑbb ErƑre bĂ­zzuk az Ă©letĂŒnket Ă©s az akaratunkrĂłl valĂł gondoskodĂĄst. Sokszor hĂ­vtuk segĂ­tsĂ©gĂŒl ezt az ErƑt, hogy kĂ­sĂ©rjen ĂĄt minket a Negyedik LĂ©pĂ©sen, majd az Ötödik LĂ©pĂ©sben Ă©letĂŒnk legintimebb rĂ©szleteit osztottuk meg vele. A Hatodik LĂ©pĂ©sben felfedeztĂŒk, hogy a sajĂĄt felfogĂĄsunk szerinti Isten többet tud Ă©rtĂŒnk tenni annĂĄl, hogy tisztĂĄn tart minket.
Hogyan fejlƑdött a FelsƑbb ErƑrƑl valĂł felfogĂĄsom az elƑzƑ lĂ©pĂ©sekben? Hogyan fejlƑdött a kapcsolatom ezzel az erƑvel?
Hogyan segĂ­tett az elƑzƑ lĂ©pĂ©seken valĂł munka abban, hogy felkĂ©szĂŒljek a Hetedik LĂ©pĂ©sre?

NA - 7. Lépés - 7.2. fejezet


7.2. KÉRTÜK, HOGY TÁVOLÍTSA EL HIBÁINKAT


Nos, hogyan kĂ©rjĂŒk a sajĂĄt felfogĂĄsunk szerinti Istent, hogy eltĂĄvolĂ­tsa jellemhibĂĄinkat? A vĂĄlasz valĂłszĂ­nƱleg jĂłrĂ©szt attĂłl fog fĂŒggeni, hogy milyen felfogĂĄsunk van IstenrƑl. Rengeteg fĂ©le felfogĂĄs lĂ©tezik IstenrƑl. Olyan sok, hogy szinte lehetetlen volna pĂ©ldĂĄkat adni ebben a lĂ©pĂ©svezetƑben arrĂłl, mikĂ©nt befolyĂĄsolja az egyes szemĂ©lyek Hetedik LĂ©pĂ©sĂ©t az egyĂ©ni spiritualitĂĄs.
EgyĂ©nenkĂ©nt kialakĂ­thatjuk sajĂĄt szemĂ©lyes szokĂĄsunkat vagy rĂ­tusunkat arra vonatkozĂłan, mikĂ©nt kĂ©rjĂŒk a FelsƑbb ErƑt jellemhibĂĄink eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄra. A lĂ©pĂ©svezetƑben ezt mi „imĂĄnak” hĂ­vjuk. Az „ima” szĂł szĂ©les körben elfogadott közössĂ©gĂŒnkben, arra utal, ahogyan a FelsƑbb ErƑnkkel kommunikĂĄlunk. A kĂ©rĂ©s hangvĂ©telĂ©t az „alĂĄzatos” szĂłval lehet legjobban megfogni. JellemhibĂĄink eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄnak kĂ©rĂ©se a bennĂŒnk lĂ©vƑ legƑszintĂ©bb helyrƑl ered, azon rĂ©szĂŒnkbƑl, amely legközelebb ĂĄll lelki közĂ©ppontunkhoz.

Hogyan fogom kérni a sajåt felfogåsom szerinti Istent, hogy tåvolítsa el jellemhibåimat?
Tudnak mĂĄs felĂ©pĂŒlƑ fĂŒggƑk segĂ­teni abban, hogy megtalĂĄljam a kĂ©rĂ©s mĂłdjĂĄt? MegkĂ©rtem Ƒket, hogy osszĂĄk meg velem tapasztalataikat, erƑiket, remĂ©nyĂŒket? KĂ©rtem a szponzorom irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄt?

Mint ahogyan a program bĂĄrmely mĂĄs terĂŒletĂ©n is, nem csak egyszer fogjuk kĂ©rni jellemhibĂĄink eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄt. Újra Ă©s Ășjra kĂ©rni fogjuk, egĂ©sz Ă©letĂŒnkön ĂĄt. A kĂ©rĂ©s mĂłdja bizonyĂĄra vĂĄltozni fog, ahogyan az IstenrƑl valĂł felfogĂĄsunk is vĂĄltozik. AkĂĄrmit is csinĂĄlunk, nem kell mindig egyfĂ©lekĂ©ppen dolgoznunk a Hetedik LĂ©pĂ©sen.

NA - 7. Lépés - 7.3. fejezet


7.3. FÉLREÁLLNI AZ ÚTBÓL


Legtöbben rĂĄjövĂŒnk, hogy valamivel többet kell tennĂŒnk ebben a lĂ©pĂ©sben annĂĄl, hogy imĂĄdkozunk jellemhibĂĄink eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄĂ©rt. Valami olyat kell cselekednĂŒnk, ami arra invitĂĄlja a FelsƑbb ErƑt, hogy munkĂĄlkodjon az Ă©letĂŒnkben. Nem tehetjĂŒk azt, hogy megkĂ©rjĂŒk Istent, tĂĄvolĂ­tsa el jellemhibĂĄinkat, azutĂĄn pedig foggal-körömmel ragaszkodunk hozzĂĄjuk. MinĂ©l nagyobb tĂĄvolsĂĄgot tartunk magunk Ă©s a FelsƑbb ErƑnk között, annĂĄl kevĂ©sbĂ© fogjuk Ă©rezni annak jelenlĂ©tĂ©t. Meg kell tartanunk a Hatodik LĂ©pĂ©sben szerzett önismeretĂŒnket, kiegĂ©szĂ­tve annak tudatosĂ­tĂĄsĂĄval, hogy Isten munkĂĄlkodik az Ă©letĂŒnkben.

Hogyan vonatkozik a megadĂĄs lelki elve arra, hogy fĂ©lreĂĄllva az ĂștbĂłl, lehetƑvĂ© tegyĂŒk egy FelsƑbb ErƑ munkĂĄlkodĂĄsĂĄt az Ă©letĂŒnkben?
Mik lehetnek az elƑnyei annak, ha engedem, hogy egy FelsƑbb ErƑ munkĂĄlkodjon az Ă©letemben?
Milyen Ă©rzĂ©ssel tölt el a tudat, hogy a FelsƑbb ErƑ gondoskodik rĂłlam Ă©s munkĂĄlkodik az Ă©letemben?

NA - 7. Lépés - 7.4.1. fejezet


7.4. Lelki elvek

A Hetedik LĂ©pĂ©sben a megadĂĄsra, bizalomra, hitre, tĂŒrelemre Ă©s az alĂĄzatra koncentrĂĄlunk.
7.4.1. MEGADÁS


A Hetedik LĂ©pĂ©sben elmĂ©lyĂ­tjĂŒk önmagunk megadĂĄsĂĄt. Az ElsƑ LĂ©pĂ©sben kezdĂ©skĂ©nt beismertĂŒk fĂŒggƑsĂ©gĂŒnket. Most mĂĄr azt is tudjuk, milyen jellemhibĂĄk tartoznak fĂŒggƑsĂ©gĂŒnkhöz. A MĂĄsodik LĂ©pĂ©sben törtĂ©nƑ megadĂĄsunkat is tovĂĄbb mĂ©lyĂ­tjĂŒk. Eljutunk a hitre, hogy FelsƑbb ErƑnk többet tud tenni Ă©rtĂŒnk annĂĄl, hogy tisztĂĄn tart minket. Ehhez az erƑhöz fordulunk azĂ©rt, hogy megszabadĂ­tson jellemhibĂĄinktĂłl. Ahogy telik az idƑ, egyre több bizalmat fektetĂŒnk a FelsƑbb ErƑbe Ă©s a felĂ©pĂŒlĂ©s folyamatĂĄba.
Elfogadtam tehetetlensĂ©gemet a jellemhibĂĄimmal szemben ugyanĂșgy, ahogyan fĂŒggƑsĂ©gemmel szemben? Írd le rĂ©szletesen!
Hogyan mĂ©lyĂŒlt el az önmegadĂĄsom?

NA - 7. Lépés - 7.4.2. fejezet


7.4.2. BIZALOM ÉS HIT


A bizalom Ă©s hit lelki elveinek központi szerepe van ebben a lĂ©pĂ©sben. ElĂ©g biztosnak kell lennĂŒnk a FelsƑbb ErƑnkben ahhoz, hogy rĂĄ tudjuk bĂ­zni jellemhibĂĄinkat. El kell hinnĂŒnk, hogy a FelsƑbb ErƑnk kezdeni fog velĂŒk valamit, mĂĄskĂŒlönben hogyan kĂ©rhetnĂ©nk hittel eltĂĄvolĂ­tĂĄsukat? TartĂłzkodnunk kell attĂłl, hogy szĂĄmon tartsuk, szerintĂŒnk Isten mikĂ©nt halad jellemhibĂĄink eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄval. Nem nehĂ©z lĂĄtni, hogy ez a fajta gondolkodĂĄs hovĂĄ vezethet, amikor Ășgy talĂĄljuk, hogy hosszĂș idƑ utĂĄn mĂ©g mindig megvannak bizonyos jellemhibĂĄink. Ehelyett inkĂĄbb arra koncentrĂĄlunk, hogy mit kell tennĂŒnk ebben a lĂ©pĂ©sben: alĂĄzatosan kĂ©rni, gyakorolni a lelki elveket, Ă©s fĂ©lreĂĄllni Isten ĂștjĂĄbĂłl. A Hetedik LĂ©pĂ©s eredmĂ©nyei nem lesznek azonnal kĂ©zzelfoghatĂłak, de idƑvel igen.

Elhiszem, hogy FelsƑbb ErƑm el fogja tĂĄvolĂ­tani jellemhibĂĄimat Ă©s megszabadĂ­t azok kĂ©nyszeres gyakorlĂĄsĂĄtĂłl? Elhiszem, hogy e lĂ©pĂ©s eredmĂ©nyekĂ©nt jobb ember leszek?
Hogyan erƑsödött a sajĂĄt felfogĂĄsom szerinti Istenbe vetett hitem e lĂ©pĂ©s eredmĂ©nyekĂ©nt?

NA - 7. Lépés - 7.4.3. fejezet


7.4.3. TÜRELEM


A bizalom Ă©s hit önmagĂĄban soha nem lesz elĂ©g arra, hogy egy Ă©leten ĂĄt dolgozzunk ezen a lĂ©pĂ©sen; tĂŒrelemre is szĂŒksĂ©gĂŒnk lesz. Ha hosszĂș idƑ is telt el azĂłta, hogy elkezdtĂŒk kĂ©rni jellemhibĂĄink eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄt, tĂŒrelemmel kell lennĂŒnk. Az is elƑfordulhat, hogy Ă©ppen a tĂŒrelmetlensĂ©g az egyik jellemhibĂĄnk. A vĂĄrakozĂĄs idejĂ©re tekinthetĂŒnk ajĂĄndĂ©kkĂ©nt is ­ hiszen olyan idƑk ezek, amikor leginkĂĄbb gyakorolnunk kell a tĂŒrelem elvĂ©t. VĂ©gĂŒl is a fejlƑdĂ©s legbiztosabb Ăștja az, amikor ĂĄtlĂ©pjĂŒk a korlĂĄtokat, amelyekbe lelki utazĂĄsunk sorĂĄn beleĂŒtközĂŒnk.
LegutĂłbb hol (Ă©s mikor) adĂłdott alkalmam arra, hogy fejlƑdjek? Hogyan tudtam Ă©lni vele?

NA - 7. Lépés - 7.4.4. fejezet


7.4.4. ALÁZAT


És vĂ©gĂŒl, fontos, hogy a lelki elvek közĂŒl elsƑsorban az alĂĄzat tudatossĂĄgĂĄt tartsuk meg, amikor ezen a lĂ©pĂ©sen dolgozunk. Igen könnyen lĂĄthatjuk, hogy alĂĄzattal közelĂ­tjĂŒk-e meg ezt a lĂ©pĂ©st, ha felteszĂŒnk magunknak nĂ©hĂĄny kĂ©rdĂ©st:

Elhiszem, hogy csak a FelsƑbb ErƑm kĂ©pes jellemhibĂĄim eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄra? Vagy Ă©n magam is megprĂłbĂĄltam azt?
Voltam-e tĂŒrelmetlen azĂ©rt, mert a jellemhibĂĄim nem azonnal lettek eltĂĄvolĂ­tva, ahogy kĂ©rtem? Vagy bĂ­zom abban, hogy Isten tudja, mikor jön el annak az ideje?

ElƑfordult mostanĂĄban, hogy szem elƑl veszĂ­tettem a mĂ©rtĂ©ket? Kezdtem magam fontosabbnak, vagy hatalmasabbnak Ă©rezni, mint amilyen valĂłjĂĄban vagyok?

NA - 7. LÉPÉS - 7.5. FEJEZET

7.5. TOVÁBBLÉPÜNK


Ezen a ponton azon tƱnƑdhetĂŒnk, hogyan kellene Ă©reznĂŒnk magunkat. MegkĂ©rtĂŒk a sajĂĄt felfogĂĄsunk szerinti Istent, hogy tĂĄvolĂ­tsa el jellemhibĂĄinkat. Hittel Ă©s legjobb tudĂĄsunk szerint gyakoroltuk programunk elveit; de mĂ©g mindig elƑfordul, hogy azelƑtt cselekszĂŒnk, mielƑtt megadtuk volna magunknak a lehetƑsĂ©get, hogy gondolkodjunk, Ă©s mĂ©g mindig kĂŒszködĂŒnk hibĂĄinkkal. Persze, mĂĄr nem hasznĂĄlunk, Ă©letĂŒnk kĂŒlsƑ körĂŒlmĂ©nyei valĂłszĂ­nƱleg jobbak lettek Ă©s kapcsolataink esetleg stabilabbak - de vĂĄltoztunk-e egyĂĄltalĂĄn? Jobb emberek lettĂŒnk?

IdƑvel Ășgy fogjuk talĂĄlni, hogy Isten munkĂĄlkodott az Ă©letĂŒnkben. Meg is lephet minket, hogy micsoda Ă©rettsĂ©get, vagy micsoda spiritualitĂĄst mutattunk egy-egy olyan helyzet kezelĂ©sĂ©ben, ahol Ă©vekkel ezelƑtt meglehetƑsen spiritualitĂĄst mellƑzve cselekedtĂŒnk volna. Egy napon rĂĄjövĂŒnk, hogy bizonyos rĂ©gi viselkedĂ©seink, ma ugyanolyan idegennek hatnak, mint a lelki elvek, amikor elƑször kezdtĂŒk alkalmazni Ƒket. Egy ilyen felfedezĂ©s utĂĄn elkezdĂŒnk arra az emberre gondolni, aki akkor voltunk, amikor elƑször az NA-ba jöttĂŒnk, Ă©s hogy mĂĄr alig hasonlĂ­tunk rĂĄ.
ElƑfordult-e, hogy kĂ©pes voltam tartĂłzkodni a jellemhibĂĄm szerinti cselekedettƑl, Ă©s helyette egy lelki elvet gyakoroltam? Felismerem-e, hogy ilyenkor Isten munkĂĄlkodik az Ă©letemben?

Melyik jellemhibĂĄk lettek eltĂĄvolĂ­tva az Ă©letembƑl, vagy veszĂ­tettĂ©k el a hatalmukat felettem?
Vajon miért ígér a Hetedik Lépés egyfajta békesség érzetet?
KezdĂŒnk egyre spirituĂĄlisabb Ă©letet Ă©lni. MĂĄr nem csak arra gondolunk, hogy mennyit fogunk kapni a felĂ©pĂŒlĂ©sĂŒnktƑl, hanem elkezdjĂŒk azt is nĂ©zni, hogy mit tudunk tenni Ă©rte. A dolgok, amiket lelkĂŒnk megtartĂĄsĂĄĂ©rt Ă©s tĂĄplĂĄlĂĄsĂĄĂ©rt teszĂŒnk, szokĂĄssĂĄ vĂĄlnak; Ă©s immĂĄr alig vĂĄrjuk, hogy gyakoroljuk Ƒket.

Úgy talĂĄljuk, hogy szabadon megvĂĄlaszthatjuk, hogyan akarunk tekinteni egy adott szituĂĄciĂłra az Ă©letĂŒnkben. MĂĄr nem morgunk Ășgy a kis kellemetlensĂ©gek miatt, mintha ĂłriĂĄsi katasztrĂłfĂĄk lennĂ©nek. MĂ©ltĂłsĂĄggal fel tudjuk emelni a fejĂŒnket Ă©s megtarthatjuk integritĂĄsunkat, bĂĄrmit is ĂĄllĂ­t elĂ©nk az Ă©let. Ahogyan kezdjĂŒk egyre otthonosabban Ă©rezni magunkat spirituĂĄlis valĂłnkban, Ășgy fog nƑni a vĂĄgyunk kapcsolataink gyĂłgyĂ­tĂĄsĂĄra. Ezt a folyamatot a Nyolcadik LĂ©pĂ©sben kezdjĂŒk el.
Locked
  • Similar Topics
    Replies
    Views
    Last post

Return to “Hetedik LĂ©pĂ©s”