„Könnyű dolog abbahagyni a spirituális akcióprogramot és ülni a babérjainkon. Ha ezt tesszük, nagy bajok várnak ránk, mert az alkohol rafinált ellenfél. Nem gyógyultunk ki az alkoholizmusból. Amit elértünk, az a büntetés felfüggesztése, feltétele pedig a lelkiség ápolása.”
A lelkiség ápolásának módja – nem csak alkoholisták számára – a „spirituális eszköztár” használata. Ennek egyik eleme az önvizsgálat. Erről pedig azt írja a Lépéskönyv a 90. oldalon a 2 bekezdésben, hogy:
„Hibáink és jó tulajdonságaink folyamatos vizsgálata, és az őszinte vágy, hogy ezek segítségével fejlődjünk, számunkra szükségesség. Mi, alkoholisták ezt keservesen tanultuk meg. Természetes, hogy a tapasztalt emberek mindig és mindenütt gyakorolták a szigorú önvizsgálatot és önkritikát. A bölcsek mindig tudták, hogy amíg az önvizsgálat nem válik rendszeres szokásunkká, addig nem sokra megyünk. Amíg be nem ismerjük, és nem vagyunk képesek elfogadni azt, amit az önvizsgálat feltár, amíg nem próbáljuk türelmes kitartással kijavítani azt, ami rossz, lelkileg nem fejlődünk.”
Ezt az önvizsgálatot folyamatosan csinálom a következőképpen:
10. FOLYTATOM AZ ÖNVIZSGÁLATOT, ÉS HALADÉKTALANUL BEISMEREM, AMIKOR HIBÁZOM.
Ennek részeként:
1. Észreveszem, ha nem érzem jól magam.
2. Belátom, hogy ha zavar valami, akkor a hibát önmagamban kell keresnem.
3. Tudom, hogy túlzó vágyaim sok szenvedést okozhatnak.
4. Nem rágódom már a múlton.
5. Nem félek a jövőtől.
6. Fel tudom ismerni a rossz érzések mögött lévő negatív érzelmeket.
7. Be tudom azonosítani a negatív érzelmeket körülvevő gondolat-köröket.
8. Látom, hogy e gondolatok összefüggésben vannak a rossz érzésekkel.
9. Hajlandó vagyok változtatni e gondolatokon.
10. El tudom engedni az egós gondolkodásmódot.
11. Pozitívra tudom cserélni a negatív attitűdöket, hozzáállásokat.
12. Hajlandó vagyok gyakorlás útján kialakítani új, pozitív szemléletmódokat.
.
Segédlet a lépéshez:
A lépésmunka bevezetéseként:
- Tanulmányozd át a 10. lépést a Lépéskönyvben!
- Vegyél részt olyan gyűléseken, ahol a 10. lépésről van szó!
- Beszélgess a szponzoroddal az 10. lépésről!
10.1. Észreveszem, ha nem érzem jól magam.
Azt írja a Lépéskönyv a 91. oldal 2. bekezdésében:
"Bár minden önvizsgálat alapjában véve hasonló, mégis különbözhetnek aszerint, hogy mikor végezzük őket.
1. Lehet villámellenőrzés, amelyet a nap bármely szakaszában végezhetünk: főképpen, amikor érezzük, hogy érzelmeink forronganak.
2. A másikat este végezzük, amikor visszanézünk az elmúlt nap eseményeire."
A második eset könnyebben megfogható. Akár fekve is végezhetem, miután ágyba kerültem. Csak ne aludjak bele.
Viszont az első esetben eleinte még az is gondot okozott, hogy azt felismerjem, hogy "forronganak" az érzelmeim.
Figyelgettem az érzelmeimet: szégyen, bűntudat, önsajnálat, bánat, félelem, harag, bosszúvágy. Amikor ezek voltak bennem, mindig rosszul éreztem magam. Akkor éreztem jól magam, ha az öröm, a boldogság vagy a béke érzelme bukkant fel. Azt figyeltem meg, hogy alapvetően kétféleképpen érzem magam: jól vagy rosszul.
Ha el akarom kapni eltúlzott negatív érzelmeimet, akkor alapvető, hogy felismerjem, ha rosszul érzem magam. Ez nem is olyan egyszerű, mert évtizedeken keresztül gyakoroltam azt, hogy kifelé azt mutassam az embereknek, hogy jól érzem magam. Hajlamos voltam sokszor elsiklani afelett, hogy rosszul érzem magam. Márpedig ennek – magam felé történő – őszinte beismerése a sikeres önvizsgálat első lépése.
.
Segédlet a lépés-részhez:
Gondolj vissza az elmúlt pár órára, és próbálj meg visszaemlékezni:
• Volt olyan pillanat, amikor jól érezted magad?
• Milyen érzelmek voltak benned ekkor? Öröm? Boldogság? Béke?
• Milyen gondolatok jártak a fejedben eközben?
• Volt olyan pillanat, amikor rosszul érezted magad?
• Milyen érzelmek voltak benned ekkor? Harag? Félelem? Bánat?
• Milyen gondolatok jártak a fejedben eközben?
• Voltak-e erős testi tüneteid, miközben rosszul érezted magad?
10.2. Belátom, hogy ha zavar valami, akkor a hibát önmagamban kell keresnem.
Azt írja a Lépéskönyv a 92. oldalon:
"Alapvető spirituális elv az, hogy valahányszor valami zavar bennünket, velünk van baj. Ha valaki bánt minket, és ez fáj nekünk, mi is hibásak vagyunk. Nincs ez alól kivétel? Például az "indokolt" harag? Ha valaki megcsal minket, nincs jogunk dühösnek lenni? Nem indokolt a harag a képmutatókkal szemben? Számunkra, A.A.-tagokra ezek a "kivételek" veszélyesek. Mi úgy tapasztaltuk, hogy az indokolt haragot olyanokra kell hagynunk, akik jobban tudnak felette uralkodni. Kevés embernek okozott annyi kárt a neheztelés, mint nekünk, alkoholistáknak. Nem sokat számít, hogy ez a neheztelés indokolt vagy indokolatlan volt. Haragunk fellángolása egy egész napot elronthat. [...] Az ilyen érzelmi "száraz berúgások" gyakran egyenesen az iváshoz vezetnek. Más zavarok – mint a féltékenység, az irigység, az önsajnálat, a sértődöttség – ugyanazt eredményezik. A villámellenőrzés, amelyet az ilyen zavart lelkiállapot kellős közepén végzünk, nagyon sokat segíthet viharos érzelmeink lecsillapításában."
Tehát a zavart lelkiállapotokat fel kell tudnom ismerni magamban, mert a szenvedés megzavarja lelki békémet, és visszavihet az iváshoz, szer-használathoz, de előhozhatja más hibás viselkedésmintáimat is. Nagyon sokáig használtam szereket arra, hogy javítsak a lelkiállapotomon, ha nem éreztem jól magam. Az alkohol volt a fő "szerem", amely segített a rossz érzések jobbá tételében, de használtam nikotint, koffeint, édességet és szexet is erre a célra. Ha tehát felismerem magamban, hogy nem érzem jól magam, akkor azonnal el kell kezdenem a villámellenőrzést, meg kell állapítanom, hogy mi okozza a szenvedést.
Az elmúlt évek során a következőket figyeltem meg magamon, amik számomra szenvedést okozhatnak:
1. Eltúlzott érzelmek (szégyen, bűntudat, önsajnálat, bánat, neheztelés, sértődöttség, harag, szorongás, fellengzősség)
2. Túlzott vágyakozás (új élmények, intimitás vagy anyagi javak iránt)
3. Nem a jelenben élés (beteges rágódás a múlton vagy rettegés a jövőtől)
A villámellenőrzéseim során tehát először azt vizsgálom meg, hogy melyik eset áll fenn. Aztán még mélyebbre ások. Erről írok majd a következőkben.
Segédlet a lépés-részhez:
Írd le (gondolkozz el rajta), hogy:
• Létezik-e indokolt harag?
• Van-e jogos neheztelés?
• A szenvedés visszavihet-e az iváshoz?
• Mik okozzák számodra legtöbbször a szenvedést?
o Vágyak?
o Érzelmek?
o Gondolatok?
Írd le bármilyen tapasztalatodat, ami azt támasztja alá, hogy:
• Ha valami zavar, veled is van baj.
• A hibát önmagadban kell megtalálnod.
10.3. Tudom, hogy túlzó vágyaim sok szenvedést okozhatnak.
Az előző lépésrészben már leírtam, hogy számomra általában a következő dolgok okozhatnak szenvedést:
- Túlzott vágyakozás
- Nem a jelenben élés
- Eltúlzott érzelmek
Kezdjük most itt az elsővel! Mi után is szoktam vágyakozni? (Maslow után szabadon)
1. ANYAGI JAVAK
pénz, kaják, ruhák, kocsi, hi-fi,
2. BIZTONSÁG
lakás, állás, megtakarítás,
3. TÁRSAS KAPCSOLATOK
barátok, szex, szeretet, elismerés,
4. TEVÉKENYSÉGEK, ÉLMÉNYEK
szórakozás, sportolás, nyaralás, utazás, golfozás, koncert,
5. ÖNMEGVALÓSÍTÁS
nyelvtudás, diploma, tudományos munkásság, szólóéneklés,
Amikor tehát felismerem és belátom, hogy rosszul érzem magam, vagy zavar valami, akkor megvizsgálom, hogy nem túlzó vágyaim okozzák-e ezt az érzést, hogy vannak-e a fejemben ilyen jellegű gondolatok:
- De jó lenne egy ...
- Nekem kell ez a ...
- Nekem miért nincs olyan ...
- Kell, hogy engem (nekem) ...
- Az lenne jó, ha ...
- Éreznem kell azt, hogy ...
- Szükségem van arra, hogy ...
- Azt akarom, hogy ...
- Nem tudok élni ... nélkül
Ha igen, akkor megpróbálom beazonosítani a vágy tárgyát (alanyát, vagy fogalmát). Aztán belátom, hogy az adott dolog, személy, élmény:
1. Nem igazán fontos!
2. Nincs rá feltétlenül szükségem!
Legalábbis nem ebben a pillanatban. Márpedig a jelen pillanaton kívül nincs más valóság. Ha őszintén azt tudom mondani, hogy "Itt most jó" nekem, akkor máris oldódik a feszültség, növekszik a lelki békém.
Csak a mai nap! – mondja a szlogenünk. Amire ma szükségem van, azt megkapom a Felsőbb Erőtől. Ő ráadásul jobban tudja nálam, hogy mi a fontos, és hogy mire van szükségem.
És előbb-utóbb, szép lassan úgyis megkapom azokat a dolgokat, amire szükségem van. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
Segédlet a lépés-részhez:
Írd le (gondolkozz el rajta), hogy vágyakozol-e a következők után:
• Anyagi javak (kaja, ruha, kocsi, pénz)
• Biztonság (lakás, állás, megtakarítás)
• Társas kapcsolatok (barátok, szex, szeretet, elismerés)
• Tevékenységek, élmények (szórakozás, sportolás, utazás)
• Önmegvalósítás (tudás, képességek, hírnév)
Ha erős vágy merül fel benned valami iránt, gyakorold a következőt (vagy hasonlót):
• Ez most nem igazán fontos!
• Erre most nincs feltétlenül szükségem!
• Itt most jó!
Folytasd alacsonyabb szintű vágyaid elengedését a 7.4. szerint:
NEM VÁGYOM TÖBB:
• energiára
• pénzre
• tulajdonra
• biztonságra
• védettségre
• rangra
• haszonra
• előnyre
• hatalomra, stb.
Gyakorold a 6.5. (7.4.) lépés-rész másik feldatát is:
ISTENEM! NINCS IGÉNYEM ARRA
• hogy vigasztaljanak
• hogy megértsenek
• hogy szeressenek
• stb.
10.4. Nem rágódom már a múlton.
Korábban már írtam, hogy számomra a következő dolgok okozhatnak szenvedést:
- Túlzott vágyakozás
- Nem a jelenben élés
- Eltúlzott érzelmek
A túlzott vágyakozásaim felismerésével és elengedésével foglalkoztam az előző lépésrészben. Most nézzük, mik is a jelei annak, ha nem a jelenben élek:
- Rágódom a múlton (depresszió)
- Aggódom a jövőn (szorongás)
A múlton való rágódáskor általában a következő depresszív gondolatokat forgatja az elmém:
- Mi történt egyáltalán?
- Ez miért történt? Miért így történt? Miért nem úgy?
- Ezt miért tette? Hogy tehetett ilyet?
- Ezt miért tettem? Hogy tehettem ilyet?
- Most mit gondolhat rólam?
- Hogyan lehetne visszacsinálni?
- Nem akartam, hogy így legyen.
- Vétkeztem, bűnhődnöm kell.
- Hibáztam, sosem tudom majd kijavítani.
- Kárt okoztam, sosem tudom majd jóvátenni, stb.
Az első 9 lépés gyakorlatilag teljesen átalakította én-központú hibás gondolkodásmódomat, így ilyen gondolatok ma már nagyon ritkán jönnek elő.
Ugyanis:
- Már az 1. lépésben megállapítottam, hogy ami történt megtörtént, nem lehet rajta változtatni. Továbbá, hogy amit a múltról gondolok, az egyáltalán nem a teljes valóság.
- A 2. és 3. lépések meggyőztek arról, hogy nem én irányítok, és ez a múltban is így volt.
- A 4. lépésben elkezdtem megváltoztatni a múltra vonatkozó gondolataimat. A megbocsátás segítségével elengedtem nehezteléseimet a múltban történtekért.
- Az 5. lépésben minden vétkemről, múltbeli és jelenlegi hibáimról beszámoltam szponzoromnak. Megerősödött bennem, hogy hibázhatok, de jóvá is tehetem.
- A 8. és 9. lépésben jóvátettem a múltban okozott sérelmeket.
Ezek után bármi is jön elő a múltamból, nem kívánom rácsukni az ajtót, mert tudom, hogy bármikor kijavíthatom a hibáimat a következőképpen:
1. Ha hibázok, akkor haladéktalanul beismerem. Először magamnak, és ha szükséges, akkor másoknak is. Így aztán később nem tör rám a lelkiismeret-furdalás, hogy valamit rosszul tettem.
2. Ha mégis úgy látom, hogy rosszul tettem valamit, és ezzel kárt okoztam, akkor megpróbálom jóvátenni, ahogy azt a 9. lépésben már megtanultam.
Segédlet a lépés-részhez:
Írd le (gondolkozz el rajta), hogy:
• Előfordul-e hogy a múlton agyalsz?
• Rossz érzések fognak-e el, ha a múltra gondolsz?
• Szeretnéd-e még néha megváltoztatni a múltat?
• Szeretnéd-e kijavítani egyik-másik baklövésedet?
• Neheztelsz-e még bárkire?
• Rendszeresen gyakorlod-e a jóvátételeket?
Ha fájó gondolatokat hoz fel egy múltbéli hibád, gyakorold a következőt (vagy valami hasonlót):
• Akkor jó ötletnek tűnt…
10.5. Nem félek a jövőtől.
Az előző lépésrészben írtam arról, hogy amikor nem a jelenben élek, azaz nem valósítom meg a "Csak a mai nap" gondolatát, akkor vagy a múlttal foglalkozom, vagy a jövővel. A jövőért való aggódás (szorongás) is ugyanúgy szenvedést okoz, mint a múlton való rágódás, ezért amikor nem érzem jól magam, akkor azt is meg szoktam vizsgálni, hogy esetleg erről van-e szó.
Ha igen, akkor emlékeztetem magam a már megtett lépésekre:
1. lépés:
Életem irányíthatatlanságának egyik eleme, hogy a jövő nem lesz olyan, amilyennek gondolom.
2. lépés:
Nem én irányítok. Léteznek nálam hatalmasabb erők is. Ráadásul minden mindennel összefügg, ezért a múltból nem lehet a jövőt kikövetkeztetni, hiába is akarná ezt az egó.
3. lépés:
Nem kell a saját (én-központú) elképzeléseimet mindenáron végigvinni. Isten jobban tudja, mi a jó nekem, mint saját magam. Érdemes rábíznom életem alakulását.
4. lépés:
A megbocsátás segítségével eltűnt belőlem minden neheztelés, így már nem kell félnem senkitől és semmitől. Még a saját gondolataimtól sem.
5. lépés:
Ha mégis felmerülnének az elmémben negatív gondolatok, bármikor beszélhetek róluk embertársaimnak, vagy akár Istennek is.
6. lépés:
Hajlandó voltam felismerni az én-központú, a jövő irányítására irányuló vágyaimat, igényeimet.
7. lépés:
Képessé váltam elengedni az én-központú, a jövő irányítására irányuló vágyaimat, igényeimet.
8. és 9. lépés:
Jóvátételt nyertek a mások iránti tartozásaim, így már nem kell félnem attól sem, hogy a jövőben negatív hatással tér vissza a múltam bármely eleme.
Szeretem az embereket, szeretem Istent, szeretem a világot. Szeretem a jelen pillanatot is.
Szeretet és félelem kizárja egymást. Nincs bennem félelem.
.
Segédlet a lépés-részhez:
Írd le (gondolkozz el rajta), hogy:
• Vajon a jövő olyan lesz, amilyennek elképzeljük?
• Vajon a jövő a múltból következik?
• Vajon a jövőről alkotott elképzeléseinket mindenképpen végig kell vinnünk?
• Vajon a megbocsátás megszabadíthat minket a félelemtől?
• Vajon érdemes-e problémáinkat másokkal megosztanunk?
• Vajon felismerhetők-e egós igényeink?
• Vajon lehetséges-e az, hogy elengedjük egós vágyainkat?
• Vajon a közvetlen jóvátételek feloldhatják-e a rossz karmát?
Írd le bármilyen tapasztalatodat, ami azt támasztja alá, hogy:
• Szeretet és félelem kizárják egymást.
Gyakorold a következőket (vagy valami hasonlót):
• Szeretem Istent!
• Szeretem az Isten által teremtett világot!
• Szeretem az embereket!
• Szeretem a jelent pillanatot!
10.6. Fel tudom ismerni a rossz érzések mögött lévő negatív érzelmeket.
Korábban megfogalmaztam, hogy számomra a következő dolgok okozhatnak szenvedést:
- Túlzott vágyakozás
- Nem a jelenben élés
- Eltúlzott érzelmek
Az előzőekben foglalkoztam az első kettővel. Most nézzük a harmadikat. A legtöbbször akkor érzem magam rosszul, ha túlzott negatív érzelmek vannak bennem. Ez persze magától értetődőnek tűnik, de amíg a 4. lépéshez nem kezdtem hozzá, azt sem tudtam, hogy mik azok az érzelmek. Korábban egyáltalán nem foglalkoztam velük. Néha még le is tagadtam őket, nem csak mások, de magam előtt is.
Nem véletlen, hogy a gyűléseken arra bátorítjuk egymást, hogy próbáljuk feltárni a sokszor mélyen megbújó érzelmeinket. A 4. lépésemben elkezdtem utánajárni, hogy milyen érzelmek is vannak egyáltalán. Elolvastam újra a Lépéskönyv 51-52. oldalán lévő ellenőrző kérdéseket. Kicsit belemélyedtem a pszichológiába (alap érzelmek), meg a vallási elképzelésekbe (hét főbűn) is. Olvasgattam mindenféle spirituális könyveket. Hasznosnak találtam őket.
Lassan körvonalazódott számomra az érzelmek skálája (David R Hawkins tudattérképe alapján). Megosztom veletek azt az ellenőrző listát, amit én használok akkor, amikor egy érzéshez kapcsolódó érzelmet kívánok megragadni magamban. A legnegatívabbtól haladok a legpozitívabb felé:
- szégyen, megaláztatás
- bűntudat, önsajnálat
- fásultság, kétségbeesés
- bánat, szomorúság
- félelem, szorongás
- vágyakozás, sóvárgás
- harag, gyűlölet, bosszúvágy
- magány, elkülönültség
- lenézés, büszkeség
- bátorság
- bizalom
- hajlandóság
- derűlátás
- elfogadás
- megértés
- hála
- szeretet
- öröm
- boldogság
- béke
Amikor rossz érzés van bennem (pl. téglát érzek a gyomromban), akkor végigfutok gondolatban ezen a listán, hogy hol is vagyok éppen érzelmileg. Természetesen ilyenkor a skála első felében vagyok valahol. Ezek után folytatom az önvizsgálatot a gondolataim elemzésével. Erről írok majd a következő részben.
Segédlet a lépés-részhez:
Amikor rosszul érzed magad, próbáld meg beazonosítani, hogy mely érzelmek vannak a háttérben. Mi a tapasztalatod?
• Szoktál-e szégyent, megaláztatást érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e bűntudatot, önsajnálatot érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e fásultságot, kétségbeesést érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e bánatot, szomorúságot érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e félelmet, szorongást érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e vágyakozást, sóvárgást érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e haragot, gyűlöletet, bosszúvágyat érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e magányt, elkülönültséget érezni? Ritkán? Gyakran?
• Szoktál-e lenézést, gőgöt, büszkeség érezni? Ritkán? Gyakran?
10.7. Be tudom azonosítani a negatív érzelmeket körülvevő gondolat-köröket.
Az önvizsgálat folyamatát én általában a következőképpen kezdem:
1. Észreveszem a rossz érzést (a gyomromban)
2. Felismernem az ezt okozó negatív érzelmet (a szívemben)
3. Beazonosítom a rossz gondolatokat (az elmémben)
Tapasztalatom szerint az érzelmek felismerésén túlmenően nagyon hasznos tud lenni az ön- agy-kurkászás, amikor is megpróbálom felszínre hozni a – sokszor tudatalatti – gondolati tartalmakat, amiket az elmém "legyárt".
Már a 4. lépésben elkezdtem magamnak csinálni egy ellenőrző listát a leggyakoribb gondolataimról. Ezt a 10. lépésen dolgozva még tovább bővítettem, és az érzelmek köré csoportosítottam. Most itt közzéteszem, de nem azért, mintha mindenkinek ilyen gondolatainak kellene lennie. Csak egy példa:
SZÉGYEN, MEGALÁZTATÁS
- Rettenetesen szégyellem magam.
- Ez olyan megalázó!
- Lehet, hogy megőrültem.
- Az élet nyomorúságos.
- A társadalom alja vagyok.
- Egy állat vagyok!
- Nem vagyok emberek közé való.
- Kár volt megszületnem.
- Nyomorultul érzem magam.
- Legjobb lenne meghalni!
BŰNTUDAT, ÖNSAJNÁLAT
- Bűnös vagyok.
- Beteggé tettem magam.
- Tönkretettem környezetemet.
- Kárt okoztam másoknak.
- Ez vajon Isten büntetése?
- Ilyen gonosz lennék?
- Valamit nagyon elszúrtam.
- Lelkiismeretfurdalásom van.
- Legfeljebb kinyírom magam.
- Vajon én vagyok a hibás?
FÁSULTSÁG, KÉTSÉGBEESÉS
- Tönkretettem az életemet.
- Mindent elvesztettem.
- Nem értem el semmit.
- Nincs több lehetőségem.
- Nem úgy lett, ahogy akartam.
- Nem tudom, hol rontottam el.
- Én már sosem tudok megváltozni.
- Nekem semmi se sikerül.
- Nem tudom, mit kéne tennem.
- Le van szarva még a szar is.
BÁNAT, SZOMORÚSÁG
- Szomorú vagyok.
- Senki nem ért meg.
- Senki sem szeret.
- Senkinek nem vagyok fontos.
- Sajnálatra méltó vagyok.
- Más vagyok, mint a többiek.
- Hogyan történhetett ez?
- Magányos vagyok.
- Sose lesz már jó nekem.
- Nagyon rossz kedvem van.
FÉLELEM, SZORONGÁS
- Miért tettem ilyeneket?
- Mi lesz most velem?
- Ideges vagyok!
- Mi lesz, ha lebetegszem?
- A jövőm teljesen kilátástalan.
- Örökké tartozom másoknak.
- Mi lesz, ha nem úgy alakulnak a dolgok?
- Rendkívül fontos, hogy úgy alakuljon!
- Mi lesz, ha elveszítem őt?
- Mi lesz, ha meghalok?
VÁGYAKOZÁS, SÓVÁRGÁS
- A szenvedés elkerülhetetlen.
- Most már sosem kapom meg azt.
- Most már sosem tehetem azt.
- Nekem kell egy olyan!
- Szükségem van arra, hogy megértsenek.
- Szükségem van arra, hogy szeressenek.
- Győznöm kell!
- Nekem kell, hogy igazam legyen.
- Asszem ennyit igazán megérdemlek.
- Én tudom, mi kell nekem.
HARAG, GYŰLÖLET, BOSSZÚVÁGY
- Rosszat akarnak nekem.
- Bántanak engem.
- Mindenki ellenem van.
- Ki akar velem szúrni, de nem hagyom.
- Majd én megmutatom!
- Visszakapja ő még ezt!
- Gyűlölöm az ilyen hülyéket!
- Miért nem azt csinálja, amit kellene?
- Azt kellene csinálnia, amit én mondok.
- Azért is kiállok magamért!
MAGÁNY, ELKÜLÖNÜLTSÉG
- Magányos vagyok.
- Elhagytak.
- Senkim sincs.
- Nem segít senki.
- Nincs senki, akiben bízhatnék.
- Senki sem szeret.
- Más vagyok, mint a többiek.
- Ha elhagy, én meghalok.
- Egyedül fogok meghalni!
- Nem ezt érdemlem.
LENÉZÉS, GŐG, BÜSZKESÉG
- Büszke vagyok az eredményeimre.
- Miért nem ő kezdi a megbocsátást?
- Ő kárt okozott nekem.
- Jön ő még hozzám!
- ÉN megoldom a problémát!
- Jobb vagyok másoknál.
- Én így vagyok jól, ahogy vagyok.
- Én már nem fogok megváltozni.
- Én ezt jobban tudom!
- Nekem ez jár!
Segédlet a lépés-részhez:
Próbáld meg megfogalmazni, hogy milyen gondolatok kavarognak az elmédben, amikor a következő érzelmeket tapasztalod:
• szégyen, megaláztatás
• bűntudat, önsajnálat
• fásultság, kétségbeesés
• bánat, szomorúság
• félelem, szorongás
• vágyakozás, sóvárgás
• harag, gyűlölet, bosszúvágy
• magány, elkülönültség
• lenézés, büszkeség
10.8. Látom, hogy a gondolatok összefüggésben vannak a rossz érzésekkel.
Az előző lépésrészben megosztottam, hogy általában hogyan csinálom a gondolati leltáramat, miután felismerem a rossz érzés mögött lévő negatív érzelmeket.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen összefüggések vannak az érzések, az érzelmek és a gondolatok között. Alapvető célom, hogy ne érezzem magam rosszul. Mit kell ehhez tennem? Mit kellene megváltoztatnom? Az érzéseket? Az érzelmeket? Vagy a gondolatokat? De hogyan?
Az AA-s irodalomban azt olvastam, hogy:
- Addig nem leszek józan, amíg alkohol (vagy bármilyen szer vagy módszer) nélkül nem tudom jól érezni magam. A rossz érzések visszavihetnek az iváshoz (és a régi módszerekhez).
Pszichológiából azt tanultam, hogy:
- Az érzés az érzelmek szubjektív megélése. Alapvetően kétféle lehet: jó érzés, vagy rossz érzés.
Egyes spirituális könyvekben azt olvastam, hogy:
- A gondolatok (akár tudatosak, akár tudatalattiak) érzelmeket hoznak létre. A helyes gondolatok pozitív érzelmeket generálnak, a helytelenek negatívokat.
Máshol meg azt olvastam, hogy:
- Az elme folyamatosan gondolatokat gyárt. A gondolatok milyensége az érzelmi állapotunkat is tükrözi. Sokszor megmagyarázza az elme, hogy miért érezzük azt, amit érzünk (racionalizálás). Ezt is tanultuk pszichológiából.
És azt se én találtam ki, hogy:
- A gondolati folyamatainkat, a világhoz való viszonyulásunkat alapvetően az attitűdjeink, a hozzáállásunk, azaz a gondolkodásmódunk befolyásolja. Az agyunk olyan mint egy hardver, amibe bele lett programozva a gondolkodásmódunk (mint szoftver). Ezt a programozást alapvetően a környezetünk végzi (szülők, társak, társadalom), de mi magunk is tudunk változtatni rajta.
Szóval nincsenek színtiszta ok-okozati összefüggések, minden mindennel összefügg. Éppen ezért érdemes tisztában lennem minden tényezővel, ha megfelelő önismeretet szeretnék elérni.
A következő lépésrészekben foglalkozom majd az attitűdjeimmel is, hiszen alapvetően a gondolkodásmódom megváltoztatása hozhatja a legnagyobb eredményt a gondolataim, érzelmeim és érzéseim jobbítása terén.
A saját működési modellem ugyanis valahogy így néz ki:
.
Segédlet a lépés-részhez:
Írd le (gondolkozz el rajta), hogy:
• Vajon a negatív gondolatok kiválthatnak-e rossz érzéseket?
• Vajon a negatív érzelmek okozhatnak-e rossz érzéseket?
• Vajon a rossz gondolatok rossz érzelmi állapothoz vezethetnek-e?
• Vajon a rossz érzelmi állapot megzavarhatja-e a gondolkodásunkat?
• Vajon a gondolkodásmód hatással van-e a gondolatokra és az érzelmekre?
• Vajon átírhatók-e elménk szoftverei?
Írd le bármilyen tapasztalatodat, ami azt támasztja alá, hogy:
• A rossz programok felülírhatók.
• A gondolkodásmódunk megváltoztatható.
10.9. Hajlandó vagyok változtatni a gondolatokon.
Szándékosan nem azt írtam, hogy "a gondolataimon".
Az önvizsgálatot azért csinálom, hogy ne legyenek rossz érzéseim, amelyek visszavihetnek az iváshoz, drogozáshoz, rosszul működő módszerekhez. A rossz érzéseket a negatív érzelmek okozzák, ezek pedig nagyrészt a helytelen gondolatoknak tulajdoníthatók. Viszont a gondolatok nem "tulajdoníthatók" nekem. Nem az enyémek. Jönnek-mennek. Az előző lépésrészben írtam arról, hogy az elme (az agy, mint örökölt hardver) gyártja le a gondolatokat a gondolkodásmódnak megfelelően. A gondolkodásmód is részben genetikai eredetű, de nagyrészt a társadalmi nevelés (az "élettapasztalatok") hatására alakul ki.
Ha tehát változtatni szeretnék a rossz érzéseimen, akkor be kell látnom, hogy a fejemben kavargó gondolatok:
- Nem mindig szándékosak, vagy tudatosak.
- Nem kell azonosulnom velük.
- Helytelenek is tudnak lenni.
- Ha nem változnak, akkor ugyanazokat az érzelmeket generálják.
- Megváltoztathatók.
Először is el kell tehát hinnem azt, hogy tudok változtatni a gondolatokon. Ha erre azt mondom magamban, hogy: "De hát Én ezt gondolom! Hogyan változtathatnék rajta?", akkor rossz úton járok.
Ha például mérges vagyok azért, mert a szomszéd szombat reggel 7-kor füvet nyír, és ilyeneket gondolok, hogy:
- De hát nem szabadna ilyenkor füvet nyírnia!
- Már a múltkor is megmondtam neki, de leszarja!
- Majd én megmutatom neki, hogy engem nem vehet semmibe!
Nos, ezekről a gondolatokról be kell látnom, hogy helytelenek, és hogy meg lehet őket változtatni. Ha ehelyett elkezdek önigazolásokat keresni, hogy "Ugye, drágám, szerinted is felháborító, hogy a szomszéd ilyen korán füvet nyír?", akkor nem jutok előrébb, nem fog megváltozni a gondolat. Hajlandóság nélkül nem megy.
A gondolatok megváltoztatásához pedig alapvetően a gondolkodásmódot (a szoftvert) kell megváltoztatni. Erről írok majd a következő részben.
.
Segédlet a lépés-részhez:
Írd le (gondolkozz el rajta), hogy vajon az elmédben kavargó gondolatok:
• Mindig tudatosak és szándékosak?
• Te vagy a „szerzőjük”? Mindig téged jellemeznek?
• Tudnak helytelenek is lenni?
• Mindig ugyanazokat az érzelmeket generálják?
• Megváltoztathatók? Hogyan?
10.10. El tudom engedni az egós gondolkodásmódot.
Ott tartottam tehát, hogy a gondolatok megváltoztatásához alapvetően a gondolkodásmódot (a szoftvert) kell megváltoztatni. Erről a hibás szoftverről szól a már sokszor emlegetett rész a Nagykönyv 59. oldalán:
"Önzés - énközpontúság! Úgy gondoljuk, ez minden bajunk gyökere. [...] Úgy gondoljuk, hogy bajainkat tulajdonképpen magunk okoztuk, belőlünk fakadnak. […] Nekünk, alkoholistáknak [drogosoknak, függőknek, bárkinek], mindenekelőtt az egocentrizmustól kell megszabadulnunk. Kénytelenek vagyunk, különben végez velünk!"
Az elmémben fellelhető egocentrikus gondolkodásmód felismerésével foglalkoztam a 6. lépésben, az elengedésével pedig a 7. lépésben. Az azóta eltelt években sokat gyakoroltam, úgyhogy ma már nem jelent problémát:
1. hogy elengedjem:
• a negatív érzelmeket
• a címkézést
• az ítélkezést
• a drámázást
• az elvárásokat mások felé
• az igényeket a világ felé
2. hogy ne tartsam fontosnak:
• a saját véleményemet
• a saját igazságomat
• a környezetem figyelmét
• az ismerőseim szeretetét
• az érvényesülésemet
• a győzelmemet
• a boldogságomat
• az akaratomat
3. hogy ne azonosuljak:
• az élettörténetemmel
• a neveltetésemmel
• az iskoláimmal
• a tudásommal
• a képességeimmel
• a munkámmal
• a kapcsolataimmal
• a megjelenésemmel
• a családfámmal
• a nemzetiségemmel
• a betegségeimmel
• az eredményeimmel
• a vagyontárgyaimmal
• a fizikai testemmel
• a hitrendszeremmel
• a politikai nézeteimmel
• a társadalmi helyzetemmel
• a reakcióimmal
• az emlékeimmel
• az érzelmeimmel
• a véleményemmel
• a gondolataimmal
Amióta ezeket az elengedéseket gyakorlom, azóta nagyon kevés helytelen gondolat bukkan fel az elmémben. Ennek következtében nagyon ritkán vannak negatív érzelmeim, így egyre ritkábban érzem rosszul magam.
Úgy tapasztaltam viszont, hogy a negatívumok elengedése mellett érdemes pozitív szemléletmódok kialakításával is foglalkoznom. Erről írok majd a következőkben.
.
Segédlet a lépés-részhez:
Írd le (gondolkozz el rajta), hogy el tudod-e már engedni:
• a negatív érzelmeket?
• a címkézést, ítélkezést?
• a drámázást?
• az elvárásokat mások felé?
• az igényeket a világ felé?
Fontosnak tartod-e még:
• a saját véleményedet?
• a saját igazságodat?
• a környezeted figyelmét?
• az ismerőseid szeretetét?
• a saját érvényesülésedet?
• a saját győzelmedet?
• a saját boldogságodat?
• a saját akaratodat?
Azonosulsz-e még:
• az élettörténeteddel?
• a neveltetéseddel?
• az iskoláiddal?
• a tudásoddal?
• a képességeiddel?
• a munkáddal?
• a kapcsolataiddal?
• a megjelenéseddel?
• a nemzetiségeddel?
• a betegségeiddel?
• az eredményeiddel?
• a vagyontárgyaiddal?
• a fizikai testeddel?
• a hitrendszereddel?
• a politikai nézeteiddel?
• a társadalmi helyzeteddel?
• az emlékeiddel?
• az érzelmeiddel?
• a véleményeddel?
• a gondolataiddal?
10.11. Pozitívra tudom cserélni a negatív attitűdöket, hozzáállásokat.
Amióta az én-központú gondolkodásmód elengedését gyakorolom, azóta nagyon kevés helytelen gondolat bukkan fel az elmémben. Ennek következtében nagyon ritkán vannak negatív érzelmeim, így egyre ritkábban érzem rosszul magam. Úgy tapasztaltam viszont, hogy a negatívumok elengedése mellett érdemes pozitív szemléletmódok kialakításával is foglalkoznom.
Ennek első lépése, hogy megpróbálom pozitívra cserélni a negatív attitűdöket, hozzáállásokat. Korábban (a 4. lépésnél) már említettem, hogy felleltároztam hibás attitűdjeimet is (David Hawkins pszichiáter ERŐ kontra erő c. könyvében szereplő attitűdlista alapján), és felszínre kerültek a következő hibás hozzáállások:
- birtokló
- bűnös
- függő
- harcias
- kemény
- lekötelezett
- szánakozó
- törvénytisztelő
- versengő
Általában ezekből az attitűdökből fakadnak hibás gondolataim amelyek (akár tudatosan, akár tudat alatt) a helytelen cselekedetekhez vezetnek.
Kikerestem ezek pozitív párját, és elkezdtem napi rendszerességgel gyakorolni:
- Becsületes vagyok, nem pedig törvénytisztelő!
- Békés vagyok, nem pedig harcias!
- Bízó vagyok, nem pedig függő!
- Megértő vagyok, nem pedig szánakozó!
- Felelős vagyok, nem pedig bűnös!
- Gyengéd vagyok, nem pedig kemény!
- Hálás vagyok, nem pedig lekötelezett!
- Küzdő vagyok, nem pedig versengő!
- Létező vagyok, nem pedig birtokló!
Ezen gyakorlásoknak, programozásoknak köszönhetően ma már sokkal jobb a világhoz való hozzáállásom. Ha a 10. lépéshez kapcsolódó önvizsgálat során azt találom, hogy újra felbukkant egy régi, hibás hozzáállás (mondjuk leb*sztam valakit, mert azt hittem, hogy keménynek kell lennem az emberekkel), akkor újra gyakorlom az adott témát: Gyengéd vagyok, nem pedig kemény!
És időnként újra végignézem az attitűdlistát, hátha találok rajta valamit, amit gyakorolnom érdemes:
1 adakozó elvevő
2 alakítható ellenszegülő
3 alázatos félénk
4 bájos illemtudó
5 bátor vakmerő
6 bátorító rásegítő
7 becsben tartó taksáló
8 becsületes törvénytisztelő
9 beismerő tagadó
10 békés harcias
11 békülékeny hajthatatlan
12 bízó függő
13 bőséges túlzó
14 bővelkedő meddő
15 célratörő sóvárgó
16 céltudatos szórakozott
17 célzatos számító
18 cselekvő megszerző
19 demokratikus diktatórikus
20 derűlátó borúlátó
21 derűs tompa
22 dicsérő hízelgő
23 diplomatikus megtévesztő
24 egyenes zaklató
25 egyenlő felsőbbrendű
26 egyenlőségre törekvő elitista
27 egyesítő megosztó
28 együttérző szánakozó
29 együttműködő szétzüllesztő
30 elengedő visszatartó
31 elégedett kielégült
32 elfogadó visszautasító
33 elfogulatlan közönyös
34 előzékeny tudálékos
35 elszánt makacs
36 energikus hisztérikus
37 erényes felmagasztalt
38 erkölcsös etikátlan
39 erotikus kéjsóvár
40 erőteljes erőszakos
41 esztétikus mesterkélt
42 etikus gyanús
43 extrovertált introvertált
44 építő romboló
45 érdeklődő ítélkező
46 értékesnek tartó kihasználó
47 felelős bűnös
48 felélénkítő kimerítő
49 felszabadító korlátozó
50 fontos látszólagos
51 globális helyi
52 gondtalan könnyelmű
53 gyengéd kemény
54 gyógyító ingerlő
55 gyönyörű hivalkodó
56 hazafias nacionalista
57 hálás lekötelezett
58 helyeslő bíráló
59 hívogató sürgető
60 hívő ragaszkodó
61 holisztikus analitikus
62 hosszú távú pillanatnyi
63 humoros komor
64 hűséges soviniszta
65 időtlen múlékony
66 igaz hamis
67 igazságos büntető
68 ihletett világias
69 intuitív fantáziátlan
70 jelentékeny fontoskodó
71 jogot szerző jogot formáló
72 jókedvű mániás
73 jótékony pazarló
74 józan mámoros
75 kedves gyötrő
76 képzeletgazdag lefestő
77 kérő követelő
78 kiegyensúlyozott szélsőséges
79 kihívással birkózó tehetetlen
80 kitartó megtorpanó
81 kiváló megfelelő
82 könyörületes engedékeny
83 küzdő versengő
84 lángeszű ravasz
85 leleményes ármánykodó
86 lemondani kész aggodalmaskodó
87 létező birtokló
88 magabiztos arrogáns
89 megbocsátó neheztelő
90 megelégedő kapzsi
91 megengedő irányító
92 megfigyelő fürkésző
93 megfontolt aggályoskodó
94 méltató irigy
95 méltányos gyenge kezű
96 mértékadó dogmatikus
97 nagyvonalú kicsinyes
98 nemes dagályos
99 nyájas leereszkedő
100 nyílt titkolózó
101 odaadó birtokolni vágyó
102 oktató elhitető
103 osztozó felhalmozó
104 önként cselekvő muszájból cselekvő
105 önzetlen önző
106 örök átmeneti
107 örömteli élvhajhász
108 őszinte alattomos
109 pártatlan köpönyegforgató
110 rendezett zavaros
111 respektáló lealacsonyító
112 részt vevő megszállott
113 rugalmas merev
114 segítőkész közbeavatkozó
115 spirituális anyagias
116 spontán impulzív
117 szabad szabályozott
118 szelektív exkluzív
119 szelíd durva
120 szerény dölyfös
121 szolgáló ambiciózus
122 takarékos fösvény
123 találékony prózai
124 tapasztalt cinikus
125 tápláló elszívó
126 tehetséges szerencsés
127 termékeny buja
128 természetes mesterséges
129 tisztelettudó hajbókoló
130 tisztelő bálványozó
131 toleráns előítéletes
132 törekvő küszködő
133 tudatos tudattalan
134 türelmes mohó
135 udvarias hivatalos
136 vezető zsarnoki
137 védelmező támadó
138 vonzó csábító
.
Segédlet a lépés-részhez:
Vedd elő a 4.11. lépésrészben készített attitűd-leltáradat, és gyakorold még azokat, amelyekről úgy érzed, hogy szükséges (valahogy így, a saját példáiddal):
• Békés vagyok, nem pedig harcias!
• Küzdő vagyok, nem pedig versengő!
• Felelős vagyok, nem pedig bűnös!
• Bízó vagyok, nem pedig függő!
Időnként nézd végig újra a fenti attitűdlistát, hátha találsz rajta valamit, amit javítani érdemes.
10.12. Hajlandó vagyok gyakorlás útján kialakítani új, pozitív szemléletmódokat.
Amint azt az előzőekben már leírtam, az én felfogásom szerint a rossz érzéseimet és a hibás cselekedeteimet is a negatív érzelmeim és rossz gondolataim okozzák. Ezek azért keletkeznek bennem, mert helytelen (én-központú) a gondolkodásmódom.
Amióta az ego-centrikus gondolkodásmód elengedését gyakorlom, azóta nagyon kevés helytelen gondolat bukkan fel az elmémben. Ennek következtében nagyon ritkán vannak negatív érzelmeim, így egyre ritkábban érzem rosszul magam, és egyre könnyebb felismernem, ha hibázok.
Úgy tapasztaltam viszont, hogy a negatívumok elengedése mellett érdemes pozitív szemléletmódok kialakításával is foglalkoznom. Ennek első lépéseként, elkezdtem pozitívra cserélni a negatív attitűdöket, hozzáállásokat. Erről írtam az előző lépésrészben.
Ezen túlmenően sokat segített a pozitív gondolatok és érzelmek létrehozásában, hogy megpróbáltam kialakítani magamban teljesen új, pozitív szemléletmódokat, megközelítéseket. Ennek érdekében sokat olvastam. Az AA-s irodalom mellett számos más spirituális irodalmat is áttanulmányoztam, például:
- Bhagavad-gíta
- Buddha beszédei
- Újszövetség
- Eckhart Tolle (A Most Hatalma)
- David R. Hawkins (A Mindenség szeme)
- Balogh Béla (A tudatalatti tízparancsolata)
- A Csodák Tanítása
Ezekből aztán számos szlogent írogattam össze magamnak, amiket azóta is napi rendszerességgel gyakorlok, hogy átprogramozzam a tudatalattimat. Kedvcsinálónak néhány:
- A legnagyobb téveszme: Anyag vagyok, az anyagi javak pedig az én tulajdonomban állnak. (Upanisadok)
- Vannak utak, amelyek elvezetnek a szenvedés végéhez. (Buddha)
- Ami jön, fogadjátok! Ami megy, engedjétek! (Buddha)
- A fényből érkeztem, a fénybe távozom. Mi volt ez az egész? (Zen)
- Legyen meg a Te akaratod! (Jézus)
- Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek! (Jézus)
- Bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit cselekszenek! (Jézus)
- Én vagyok az Út, az Igazság, és az Élet! (Jézus)
- Másoknak adva kapunk. (Assisi St. Ferenc)
- Egy dolog biztos: mindig most van! (Tolle)
- A helyzetek nem tesznek boldogtalanná. A gondolatok tesznek azzá (Tolle)
- Az elfogadhatatlan elfogadása a kegyelem legnagyobb forrása (Tolle)
- A szenvedésre addig volt szükségem, amíg rá nem jöttem, hogy szükségtelen. (Tolle)
- Nincs én, nincs probléma! (Tolle)
- Mindennel és mindenkivel Egy vagyok. (Agykontroll)
- Az egységtudat és öröm természetes lelkiállapotom. (Balogh Béla)
- Világomban minden rendben van! (Balogh Béla)
- Olyan vagyok, amilyennek Isten megteremtett. (A Csodák Tanítása)
- Nem a testem vagyok. Szabad vagyok. (A Csodák Tanítása)
- Testvérem! Krisztus szemével nézlek téged, és meglátom benned tökéletes bűntelenségemet. (A Csodák Tanítása)
- Lelki békém a legnagyobb ajándék, amit a világnak adhatok. (Hawkins)
- Alaptalan önhittség az a gondolat, miszerint Istenen kívül bármi más is létezik. (Hawkins)
- A világegyetemmel vagyok azonos, minden létezővel egy, végtelen és örök. (Hawkins)
- Soli Deo Gloria! (Egyedül Istené a dicsőség!)
- Gloria in Excelsis Deo! (Dicsőség a magasságban Istennek!)
.
Segédlet a lépés-részhez:
Olvass bármilyen tetszőleges – de magas szintű – spirituális irodalmat, például:
• Bhagavad-gíta
• Buddha beszédei
• Újszövetség
• Eckhart Tolle (A Most Hatalma)
• David R. Hawkins (A Mindenség szeme)
• Balogh Béla (A tudatalatti tízparancsolata)
• A Csodák Tanítása
Írogass össze magadnak ezekből olyan okos gondolatokat, szlogeneket, mantrákat, amelyeket aztán gyakorolni tudsz új szemléletmódok kialakítása érdekében!
<<<<<<<<<<<<<<<>>>>>>>>>>>>>>>
10.13. Ellenőrző kérdések – a 10. Lépéshez
Mielőtt tovább lépnénk a 11. Lépésre, végezzetek egy kis önellenőrzést. Válaszoljátok meg magatoknak a következő kérdéseket:
1. Észreveszed-e, ha nem érzed jól magad?
2. Belátod-e, hogy ha zavar valami, akkor a hibát önmagadban kell keresned?
3. Felismerted-e, hogy túlzó vágyaid sok szenvedést okozhatnak?
4. Rágódsz-e még a múlton?
5. Félsz-e még a jövőtől?
6. Fel tudod-e ismerni a rossz érzések mögött lévő negatív érzelmeket?
7. Be tudod-e azonosítani a negatív érzelmeket körülvevő (tudatos és tudatalatti) gondolat-köröket?
8. Belátod-e, hogy e gondolatok összefüggésben vannak a rossz érzésekkel?
9. Hajlandó vagy-e változtatni e gondolatokon?
10. El tudod-e engedni az egós gondolkodásmódot?
11. Pozitívra tudod-e cserélni a negatív attitűdöket, hozzáállásokat?
12. Hajlandó vagy-e gyakorlás útján kialakítani új, pozitív szemléletmódokat?
Rövid magyarázatok a 10. lépés ellenőrző kérdéseihez
1. Sokan, amikor szarul vannak, azt hiszik, hogy a világ szar. Nem veszik észre, hogy a rossz érzés bennük van.
2. Alapvető spirituális elv, hogy valahányszor zavar valami bennünket, velünk van baj.
3. A szenvedés egyik fő forrása a vágyakozás, mint egós szokás. Ezt már Buddha is megfogalmazta 2500 évvel ezelőtt.
4. A múlt elmúlt. A történteken nem lehet változtatni. Ezért az ilyen szándék szenvedést okoz.
5. A jövő irányításának vágya – mint egós törekvés – szenvedést okoz.
6. Az érzések vagy jók, vagy rosszak. Ezeket pozitív vagy negatív érzelmek okozzák.
7. Az érzelmek és a gondolatok együtt járnak, egymásból keletkeznek.
8. A helytelen gondolatok negatív érzelmeket hozhatnak létre, ami rossz érzést kelt bennünk.
9. Az érzelmeken nem tudunk változtatni, csak a gondolatokon.
10. A helytelen gondolatokat az én-központú gondolkodásmód hozza létre.
11. Csak gyakorlással lehet megváltoztatni a gondolkodásmódot.
12. Az új szemléletmódok javítják ki a régi hibásakat.
