Programunk célja alkohol-, játék-, gyógyszer- és szexfüggő, valamint munkamániás szenvedélybetegek józan életvitelének és a társadalomba, illetve családba való visszaépülésének elősegítése kis létszámú, intenzív, bentlakásos csoportterápia eszközével.

Hazánkban az alkoholbetegek száma a legóvatosabb becslések szerint is 800.000 fő felett van, de egyes szakemberek megkockáztatják, hogy a valós számadat elérheti akár a másfél milliót is. A becslést nehezíti, hogy rejtett betegségről van szó: az érintettek többsége nem fordul orvoshoz, ezért függőségét csak a legutolsó fázisban, vagy sohasem diagnosztizálják hivatalosan. Az alkoholista a legtöbb esetben nem egyedül szenved. Férjek, feleségek, családanyák és - apák, nagyszülők, szüleikkel és testvéreikkel együtt élő fiatalok egyaránt vannak közöttük. Az alkoholizmustól közvetett módon szenvedők tömegét tehát még kevésbé lehet meghatározni, de bizonyára nem túlzás, ha azt állítjuk: Magyarországon valamilyen mértékben szinte minden család érintett ebben a problémában.

A gyógyszerfüggőség, leggyakrabban a benzodiazepin típusú nyugtatók (Xanax, Rivotril, Frontin) visszaélésszerű használatával gyakran kapcsolódik az alkoholfüggőséghez. E mellett az orvosok gyakran azért írnak antidepresszánsokat, altatókat, szorongáscsökkentőket a hozzájuk fordulók számára, mert az alkoholizmus okozta pszichés változások gyakran okoznak depressziót és egyéb problémákat, valamint a felnőtt lakosság jelentős része küzd a depresszóval vagy a túlzott stresszel. A függőség sajnos sokaknál megjelenik az alkohol nélkül is. Programunk azok számára is nyitott, akik orvosi ajánlással érkeznek és szeretnének teljesen felszabadulni a pszochoaktív gyógyszerekkel való éléstől.

A játékfüggőség is egyre nagyobb teret hódít hazánk lakosságának körében. Számsorsjegyet a lakosság harmada vásárol heti gyakorisággal, rendszeres sportfogadásokat minden 5. ember köt egy 2007-es felmérés szerint. Az összes öngyilkosságok 5%-a a játékfüggők közül kerül ki, ami nagyon magas szám. Itt is megfigyelhető, hogy a függőség gyakran kapcsolódik össze szerfüggőséggel.

A szexfüggőség rejtőzködő betegség, de következményeit tekintve legalább olyan súlyos problémát takar, mint a szerfüggőségek. Az internet térhódításával a cybersex-függőség is komoly károkat okoz. Az internetes keresőprogramok használatának 25%-a pornográfiára irányul és elgondolkodtató, hogy naponta 266 új pornográf oldal születik a világhálón egy szintén 2007-es felmérés szerint. Ahogyan az előzőekben tárgyalt függőségek, úgy a szexfüggőség is bio-pszicho-szociális betegség, vagyis az ember testi-lelki és kapcsolati életére is drámai hatással van.

A munkamánia vagy munkaholizmus sokak szemében „jó” függőség, mivel a társadalomra gyakorolt látható hatásai jótékonyabbak az előzőeknél. Ugyanakkor elgondolkodtató, amit egy amerikai szakember írt erről a függőségről:

„Széles körben megértett tény, hogy a munkaholizmusnak hasonló hatása van a következő generációra, mint az alkoholizmusnak: az alkoholisták és munkaholisták gyermekei egyforma valószínűséget mutatnak egy bénító függőségi rendellenesség kialakulására. Ha a tüneteik alapján hasonlítanánk össze őket, nem lehetne megkülönböztetni őket egymástól. A specialisták pedig azt állítják, hogy a munkaholisták gyermekeit nehezebb terápiásan kezelni, mint az alkoholista szülők gyermekeit.” (Carol Cannon: Never Good Enough)