Â
Ăšj drogok, Ăşj kihĂvások, állandĂł kamaszproblĂ©mák. Hogyan lehet odafigyelni egy fiatalra? Mit Ă©rdemes tenni, ha már kiderĂĽlt, hogy baj van? InterjĂş.
Â
 fotó: Gilicze Bálint
Â
– Mik a legjellemzőbb kamaszproblémák ma?
Â
– Jelenleg drog miatt keresnek meg legtöbben. Ezen belĂĽl is a dizájner drogok okozzák a legtöbb ptoblĂ©mát, illetve azok a viselkedĂ©si változások, amit ezek kiváltanak. DĂĽhkitörĂ©sek, ingerĂĽltsĂ©g, nem jár suliba, kezelhetetlen. ElsĹ‘sorban problĂ©más kamaszokkal foglalkozom. 12-13 Ă©ves gyerekektĹ‘l 18-20 Ă©ves korig. ElsĹ‘sorban valamilyen fĂĽggĹ‘sĂ©ggel, szenvedĂ©lybetegsĂ©ggel szoktak megkeresni. Ez lehet drog, alkohol, Internet, játĂ©kszenvedĂ©ly, vagy magatartásbeli problĂ©mák, dĂĽhkitörĂ©sek, agressziĂł. Nem tanul a gyerek, nem jár suliba, kimarad a sulibĂłl. A problĂ©mával általában a szĂĽlĹ‘ keres meg, Ĺ‘t fogadom Ă©s meghallgatom. A kamaszok ritkán kĂ©rnek maguktĂłl segĂtsĂ©get, Ă©s nem akarnak „orvoshoz” sem menni.
Â
– A tapasztalataid szerint veszĂ©lyeztetettebbek-e a mostani kamaszok, mint pĂ©ldául tĂz Ă©vvel ezelĹ‘tt?
– MindenkĂ©ppen. Gyorsabb a világ, nagyobb a válság, nagyobb a stressz a társadalomban. És egyre több az olyan inger, amiben azt sulykolják, hogy „te vagy a fontos”, csak az a fontos, hogy jĂłl Ă©rezd magad. A drog gyors kielĂ©gĂĽlĂ©s, instant boldogság. Beveszem, benyalom, beszĂvom Ă©s rögön jĂł. Arra a rövid idĹ‘re, mert hosszĂş távon nyilván nem.
Â
– Vannak-e jellemző családi körülmények, ami miatt fokozottan veszélyeztetett lehet egy kamasz?
– Nem feltĂ©tlenĂĽl lesz drogos a gyerek, de veszĂ©lyeztetett, ha elváltak szĂĽlĹ‘k, a kĂ©tkeresĹ‘s családmodell, a közĂ©psĹ‘ gyerek, az önállĂłtlan Ă©letvezetĂ©s. Azt látom, hogy kevĂ©ssĂ© nevelik önállĂłságra a gyereket, Ă©s ez a melegágya az anyagozásnak. Sokszor a szĂĽlĹ‘ kĂ©ptelen meghĂşzni a határokat. AzĂ©rt mert Ăgy kompenzálja azt, hogy sokat dolgozik, nincs elĂ©g ideje a gyerekre. EzĂ©rt lelkiismeret-furdalása miatt sok mindent megenged neki. És ha tĂşl sokat játszik, tĂşl sokat szĂv, akkor meg az a baj.
Â
 fotó: Gilicze Bálint
Â
– Hogyan lehet segĂteni?
– Egy segĂtĹ‘i kapcsolaton keresztĂĽl. Fontos, hogy szimpatikus Ă©s hiteles legyek neki, kĂĽlönben nincs Ă©rtelme. Szoktam mesĂ©lni a saját Ă©letemrĹ‘l, hogy Ă©n is ex-anyagos vagyok. Elindul egyfajta bizalomĂ©pĂtĂ©s a srác Ă©s köztem, hogy egy idĹ‘ után el tudja mondani a problĂ©máit, meg tudjon nyĂlni. Azt feltĂ©telezzĂĽk, hogy aki valamilyen anyagot használ rendszeresen, Ă©s nem csak bulibĂłl prĂłbálja ki, akkor valamit pĂłtol ezzel. Amit esetleg otthon nem kap meg. Mindig fellelhetĹ‘k ilyenkor a családi problĂ©mák, elvált szĂĽlĹ‘k vagy kĂ©tkeresĹ‘s családmodell, ahol kevĂ©s idĹ‘ jut a gyerekre. Szoktak lenni feldolgozatlan traumák, krĂzisek egy-egy család Ă©letĂ©ben. De általában jĂłl szituált, normális családok keresnek, ahol a szĂĽlĹ‘k sokat dolgoznak, Ă©s többet kĂ©ne foglalkozniuk a gyerekkel.
Â
– Tapasztalataid szerint mi a hatékony?
– KialakĂtok vele egy segĂtĹ‘i, bizalmi kapcsolatot, Ă©s ezen a kapcsolaton keresztĂĽl tudok neki tanácsot adni, helyzetekbe belevinni. Viszem Ĺ‘ket pecázni, kalandparkba, olyan helyekre, ahol lehet terápiázni. A jĂł rĂ©sze beszĂ©lgetĂ©s. De vannak feladatok, tesztek is. A segĂtsĂ©g a segĂtĹ‘i kapcsolaton keresztĂĽl valĂłsul meg. Nagyon sok helyzetben egyĂĽtt Ă©l a család, mĂ©gsem tudnak beszĂ©lgetni. Van, amikor ilyen alapdolgokra kell megtanĂtani Ĺ‘ket, hogy estĂ©nkĂ©nt ĂĽljenek le öt percet beszĂ©lgetni, Ă©s hallgassák meg egymást. CsĂşcspont, mĂ©lypont, mi volt jĂł aznap, mi volt rossz.
Â
– Hogyan kell figyelni egy kamaszra?
– A kamaszkor problĂ©mákkal telĂtett idĹ‘szak. Az ember prĂłbál kapcsolatot teremteni, hormoningadozása van, ismerkedik a világgal, prĂłbálgatja a határait. Ha egyáltalán nem beszĂ©lĂĽnk drogrĂłl, akkor is lehet, hogy dĂĽhrohamokat kap, Ă©rzelmileg nagyon szĂ©lsĹ‘sĂ©ges, lĂłg a sulibĂłl. Ha emellett drogozik is, akkor ez mĂ©g jellemzĹ‘bbĂ© válik. Ilyenkor a kortárshatás a legnagyobb. Amit a kortársak tesznek, az a jĂł, stĂlusban, öltözködĂ©sben, viselkedĂ©sben. A mai világban abszolĂşt benne van a pakliban, hogy bárki kiprĂłbálhatja a kábĂtĂłszereket, akár az Ă©n gyerekem is. Nincs abszolĂşt vĂ©dettsĂ©g a kĂváncsiság ellen.
Â
– Mit tehet a szülő?
– A legfontosabb rĂ©sze az, hogy milyen a kapcsolat a gyerekkel. Az az ideális, ha Ĺ‘szinte, nyĂlt kapcsolat van köztĂĽk. Ez viszont nagyon szubjektĂv, hogy mit nevezĂĽnk annak. A szĂĽlĹ‘nek Ă©reznie kell, hogy mikor kezd fĂ©lrecsĂşszni a dolog.
Â
– Milyen a nyĂlt kapcsolat?
– Azt nem kamaszkorban kell elkezdeni felĂ©pĂteni, akkor már elĂ©g kĂ©sĹ‘. SzĂ©pen lassan meg kell ismerni a gyerekemet, ahogy felnĹ‘, kisgyermekkortĂłl kezdve. Mit szeret, mit nem szeret, milyen szemĂ©lyisĂ©gű. Gyorsan illeszkedik-e be egy közössĂ©gbe vagy lassan, visszahĂşzĂłdĂł vagy nyitott-e. Kikkel ismerkedik, kikkel van szĂvesen, mi Ă©rdekli. Ha ez folyamatosan megy, akkor mire 15-16 Ă©ves lesz, már nagyjábĂłl fogom tudni, hogy milyen a gyerekem.
Â
– MirĹ‘l lehet konkrĂ©tan felismerni, hogy egy fiatal rendszeresen kábĂtĂłszert használ?
– Ha valakinek lĂłg a gyereke a sulibĂłl, az ne rohanjon rögtön a drogambulanciára. De ezek lehetnek az elsĹ‘ jelek, a romlĂł tanulmányi eredmĂ©ny, az Ă©rdektelensĂ©g. RĂ©gen, a kilencvenes Ă©vek vĂ©gĂ©n mindig azt mondtuk, hogy a pupilla árulkodik, vagy nagyon szűk, vagy nagyon tág, de ezeknĂ©l a dizájncuccoknál már nem Ăgy van. Inkább a viselkedĂ©sre Ă©rdemes figyelni, a nagyon nagy hangulatingadozásokra. A pĂ©nzkezelĂ©sre is Ă©rdemes odafigyelni. A családon belĂĽli lopásokra, ami jellemzĹ‘, hogy a pĂ©nztárcábĂłl eltűnnek kisebb-nagyobb cĂmletek. Heti szinten, vagy sűrűn elĹ‘fordul, ez is jellemzĹ‘ jel.
Â
fotó: Gilicze Bálint
Â
– Az alkohol mennyire jelent problémát a mai tizenéveseknek?
– Ă–rĂĽl a szĂĽlĹ‘, ha csak alkoholizál a gyerek. A drogokkal kapcsolatban pedig az a legnagyobb fĂ©lelem, hogy ezeket az anyagokat nem ismerjĂĽk. Az már most látszik, hogy a rendszeres használat sokkal hamarabb leamortizálja a srácokat, mint a mi idĹ‘nkben. MĂg egy heroinista azĂ©rt Ă©vekig tudta Ăşgy nyomni, hogy a vĂ©gĂ©n nagyon gázul nĂ©zett ki, most egy 4MEC-es srác kĂ©t-három hĂłnap alatt nagyon durván nĂ©z ki. A kontrollvesztĂ©s mĂ©g erĹ‘teljesebben jelentkezik. Egyre hamarabb Ă©s egyre gyakrabban használják.
Â
– Az, hogy hogyan szerzik be a cuccot, mennyiben változott a régebbi drogozáshoz képest?
– Ez sem Ăşgy működik, mint rĂ©gen, hogy vannak a dĂlerek. Hanem minden második harmadik srác árul is. Egymás közt terĂtik, mindenki egy kis dĂler is. És ezek jĂłrĂ©szt a dizájn anyagok, biofű, spice, fĂĽstölĹ‘, 4MEC, F1, M2, MDPV, van ötven-hatvan fajta. A klasszikus drogok abszolĂşt visszaszorultak. Talán az amphetamin Ă©s a fű megy mĂ©g.
Â
– Ha a kortárs hatás ennyire erős, és mindenhol ott vannak ezek a szerek, akkor hogyan lehet figyelni rájuk?
– Mivel fiatalok Ă©s kĂ©sĹ‘n Ă©rnek, ezĂ©rt vágynak a biztonságra, a szĂĽlĹ‘i vĂ©dettsĂ©gre, a családi kĂ©nyelemre. Könnyen rehabilitálhatĂłk ebbe a családi vĂ©dettsĂ©gbe. Ezek a cuccok nagyon ijesztĹ‘en lepusztĂtják Ĺ‘ket, ijesztĹ‘ek a fizikai Ă©s idegrendszeri tĂĽnetek. „Ráparáznak” mindenre, elfelejtenek mindent, összezavarodnak. Mivel fiatalok Ă©s szeretnek Ă©lni, szeretnĂ©nek jĂłl kinĂ©zni, ez lehet visszatartĂł erĹ‘. A családi vĂ©dĹ‘hálĂł a legfontosabb. A szĂĽlĹ‘knek mindig van befolyásolĂł ereje, csak lehet, hogy rosszul közvetĂtik. A szĂĽlĹ‘nek is össze kell szednie magát, Ă©s akkor vissza tudja hozni a gyereket.
Â
– Egy keresztĂ©ny, stabil Ă©rtĂ©krenddel bĂrĂł család vĂ©dettebb a drogoktĂłl?
– Azt hinnĂ© az ember, hogy sokkal vĂ©dettebb, de nem feltĂ©tlenĂĽl Ăgy van. Volt már olyan tapasztalatom, hogy hĂvĹ‘, sokgyerekes családbĂłl Ă©rkezett a kliens. A keresztĂ©ny nevelĂ©s alatt általában vallásos nevelĂ©st szoktak Ă©rteni, ami fĹ‘kĂ©nt a kĂĽlsĹ‘sĂ©gekre koncentrál. Kamaszkorban kevesen tĂ©rnek meg, inkább a keresĹ‘ fázis jellemzĹ‘ Ă©s a kitörĂ©si vágy. HosszĂş távon biztos nagyobb vĂ©dettsĂ©get nyĂşjt, de mindenhol lehetnek kisiklások. Minden azon mĂşlik, mennyire Ĺ‘szinte a kapcsolat a gyerekkel, mennyire ismeri a szĂĽlĹ‘ a gyermekĂ©t, mennyire Ă©rtik meg egymást.
Â