Narcotics Anonymous
Posted: Sun Oct 06, 2024 1:23 pm
NA - 11. Lépés
Tizenegyedik Lépés
,,Imán és meditáción keresztül törekedtünk fejleszteni tudatos kapcsolatunkat a saját felfogásunk szerinti Istennel, csupán azért imádkozva, hogy felismerjük velünk kapcsolatos akaratát, és hogy legyen erőnk annak kivitelezésére.”
A Tizenegyedik Lépés azt mondja, hogy már létezik egy személyes kapcsolat a saját felfogásunk szerinti Istennel, és a feladatunk most az, hogy fejlesszük ezt a kapcsolatot. A Második Lépésben kezdtük felismerni, hogy létezik egy Felsőbb Erő. Megtanultunk bízni ennek az Erőnek az irányításában a Harmadik Lépésben, és sokszor, sokféle okból támaszkodtunk erre az Erőre a lépéseken való munkánk során. Ahányszor segítséget kértünk a Felsőbb Erőnktől, javítottuk a kapcsolatunkat vele.
A Tizenegyedik Lépés felismeri, hogy az egyik leghatékonyabb módszer a Felsőbb Erőnkkel való kapcsolatunk fejlesztésére, hogy kinyújtjuk kezünket felé (az egyszerűség kedvéért hívjuk ezt imádkozásnak). A másik eszköz, amit ebben a lépésben megtárgyalunk a meditáció. Ennél a lépésnél szükségünk lesz, hogy felfedezzük a saját felfogásunkat az imáról és meditációról, és meg kell győződnünk arról, hogy ezek a saját spirituális utunkat tükrözik vissza.
NA - 11. Lépés - 11.1. fejezet
11.1. A SAJÁT SPIRITUÁLIS UTUNK
A Tizenegyedik Lépés lehetőséget ad arra, hogy megtaláljuk a saját spirituális utunkat, vagy ha már elindultunk azon, akkor tovább mélyítsük azt. A lépések, amiket megteszünk a megtalálás, vagy elmélyítés érdekében nagymértékben függnek a kultúrától, amiben élünk, a spiritualitással való előzetes tapasztalatainktól, és attól, hogy mi az, ami legjobban megfelel személyiségünknek.
Spiritualitásunk azóta fejlődik, amióta először bejöttünk az NA-ba. Folyamatosan változunk, ahogy a spiritualitásunk is. Új területek, új emberek, új helyzetek gyakorolnak hatást ránk, és a spiritualitásunk szükségszerűen reagál erre.
Felfedezni spiritualitásunkat a Tizenegyedik Lépésben egy csodálatos és megvilágosító tapasztalat. Sok új ötlettel találkozunk majd, és azt fogjuk találni, hogy a legtöbb ezek közül az új elméletek közül a saját spirituális hozzáállásunkból következik. Mivel az előző tíz lépésben már fejlesztettük képünket a spiritualitással kapcsolatban, úgy találjuk, hogy tudásunk párhuzamosan tágul azzal a képességünkkel, hogy megértsük magunkat és a világunkat.
Az út a spirituális felfedezések előtt tárva-nyitva áll, és sok személyes igazságot fedezünk majd fel és tanulunk meg mind a megfeszített munkánkban a dolgok megértésére, mind a hétköznapi élet legtriviálisabb mozzanataiban.
NA - 11. Lépés - 11.1.1. fejezet
11.1.1. FELSŐBB ERŐM TULAJDONSÁGAI
Sokunk úgy találja, hogy amikor megérkezünk az NA-ba, igazán nagy szükségünk van arra, hogy „Istent váltsunk”. Néhányunk hitt valamiben, amit homályosan Istennek hívtunk, de nem igazán értettünk belőle semmit, kivéve hogy úgy tűnt tönkre akar tenni minket. Valószínűleg dolgoztunk a Második és Harmadik Lépésben azon, hogy feltárjuk egészségtelen elképzeléseinket a Felsőbb Erőnkről, és azután próbáltunk új ötleteket találni, amik lehetővé tették számunkra a szerető és gondoskodó Felsőbb Erő kialakítását. Sokunknak elhinni, hogy van egy Felsőbb Erő, ami törődik velünk, elég volt ahhoz, hogy tovább dolgozhassunk a következő lépéseken. Nem éreztük szükségét, hogy tovább fejlesszük elképzeléseinket.
De az elképzeléseink fejlődtek tovább, anélkül is, hogy tudatos erőfeszítést tettünk volna. Minden különleges tapasztalat, amit a lépéseken való munka során megéltünk, újabb bepillantást adott a Felsőbb Erőnk természetét illetően. Inkább megéreztünk igazságokat a Felsőbb Erőnkről, mint hogy megértettük volna őket intellektuálisan. Abban a pillanatban, amikor leültünk a szponzorunkkal megosztani az Ötödik Lépésünket, sokunk hirtelen feltöltődött csendes bizonyossággal, hogy bízhatunk a szponzorunkban, bízhatunk a folyamatban, és mehetünk előre. Ez egy olyan pillanat volt, amiben sokunk érezte a Felsőbb Erő jelenlétét.
Ez, és az a munka, amit a Nyolcadik és Kilencedik Lépésben csináltunk, felébresztett sokunkban egy növekvő tudatosságot Felsőbb Erőnk velünk kapcsolatos akaratáról.
Milyen tapasztalataim voltak az előző lépésekben, vagy máshol az életemben, amik utaltak arra, hogy milyen a Felsőbb Erőm? Miket tudtam meg ezen tapasztalatok által a Felsőbb Erőmről?
Milyen tulajdonságai vannak a Felsőbb Erőmnek? Hasznosíthatom ezeket a tulajdonságokat a saját életemben, hogy megtapasztalhassam azok átformáló erejét?
Hogyan változott bennem a Felsőbb Erő megértése, amióta az NA-ba érkeztem?
NA - 11. Lépés - 11.1.2. fejezet
11.1.2. SPIRITUÁLIS UTAM
Ezek a nyomok a Felsőbb Erő természetéről talán az elsődleges tényezők a saját spirituális utunk meghatározásában. Sokunk úgy találja, hogy gyerekkorunk spirituális útja nem illeszkedik azokkal az igazságokkal, amiket a lépésekben találunk. Például ha érzékeljük, hogy Isten hatalmas és nyitott, de múltbéli spirituális tanításaink szerint zárt és korlátozó, valószínűleg nem fogunk visszatérni a korábbi utunkhoz. Ha érzékeljük, hogy a Felsőbb Erőnk gondoskodik egy nagyon személyes és individuális módon mindegyikünkről, akkor egy olyan hitrendszer, ami távoli, megismerhetetlen, idegen erőt képvisel, lehet, nem működik nekünk.
Amíg néhányunknak új utat kellett választani, mások éppen az ellenkezőjét találták: a lépésekben felfedezett dolgok mélyebb értelmet kaphatnak gyermekkorunk hitrendszerén keresztül tovább kutatva. Lehetséges, hogy a lépéseken keresztül, gyógyulva a neheztelésekből, amiket tartottunk a vallási intézményekkel szemben, ennek eredményeként képesek vagyunk nyitottsággal visszatérni ezen vallási intézményekhez. Másoknak, a gyerekkorunk vallása kicsit több volt, mint egy hely ahol az időnket töltöttük; egy közösség, amihez volt egy szentimentális kötődésünk. A felépülésben elkezdjük meglátni, hogy tudjuk használni a vallásunkat, mint egy személyes spirituális utat.
Hangsúlyozzuk, hogy soha nem szabad összetéveszteni a vallást a spiritualitással. Az NA-ban ezek egyáltalán nem ugyanazt jelentik. A Narcotics Anonymous nem egy vallás. Kínál egy sor spirituális elvet, és használ egy elgondolást, amire úgy utal, mint ”Isten”, a “Felsőbb Erő” vagy egy “Nálunk hatalmasabb Erő”, és ezt kínálja a tagoknak, hogy használják, mint egy kiutat az aktív függőségből. A spirituális elvek és a Felsőbb Erő elgondolása összeegyeztethető egy tag személyes spirituális útjával, amit az NA-tól függetlenül követ. Vagy ezek az elvek és a Felsőbb Erőről kialakított kép önmagában is lehet egy spirituális út. Minden tag maga dönti el.
Néhányan eljutunk erre a pontra anélkül, hogy tudnánk róla. Az intézmények, amikhez közünk volt a múltban, nem adnak megfelelő választ számunkra, de nem jut eszünkbe semmi, ami jobbnak tűnik. Azoknak, akiknek ez a tapasztalata, ennél a pontnál kezdenek bele életük egyik legfontosabb utazásába: a Felsőbb Erő megértéséhez vezető út keresésébe.
Ebben a folyamatban, valószínűleg meglátogatunk minden helyet, aminek van valami köze a spiritualitáshoz, ami elérhető a közösségünkben, és az is valószínű, hogy sok olyan könyvet olvasunk és beszélgetésben veszünk részt, amik a spiritualitást és személyes növekedést érintik. Egy időre elköteleződhetünk több gyakorlat mellett is, mire végül megállapodunk egynél, vagy talán soha nem szilárdítunk meg egyetlen gyakorlatot sem tartósan. A „Működik” könyv említést tesz arról, hogy sok tagunk válik eklektikussá a spiritualitás megközelítése során. Ha mi is ilyenek vagyunk, fontos tudnunk, hogy ez rendben van így, és hogy ez tökéletesen megfelelő a felépülésben keresett spiritualitás kielégítésére.
Van egy jellemző spirituális utam?
Mi a különbség a vallás és a spiritualitás között? Mit tettem, hogy felfedezzem saját spiritualitásomat?
NA - 11. Lépés - 11.1.3. fejezet
11.1.3. HITEM AKADÁLYAI
Ahogy felfedezzük a spirituális utunkat, miközben felszedünk és eldobunk különféle spirituális gyakorlatokat, néhányunknak zavaró lehet az a lépésekben és hagyományokban leírt általános megközelítése Istennek, amik Őt hímneműként írják le. Még fájdalmasabb, amikor néhányunk azt érzi, hogy nem támogatják a helyi NA közösségen belül a spirituális választásunkat és utunkat. Fontos megértenünk, hogy az NA felépülő irodalmának a nyelvezete nem hivatott meghatározni a tagok spiritualitását. Szintén fontos megértenünk, hogy nekünk, mint függőknek vannak jellemhibáink, és néha az egyes tagok jellemhibája a mások spirituális útjának csúfolásában nyilvánul meg.
Még az is lehet, hogy NA-s irodalmat használ fel a gúnyolódásra. Még egyszer, az NA-nak nincs hivatalos vagy jóváhagyott spirituális útja, és minden tag, aki ezt állítja, az egyszerűen téved. Azért itt említjük ezt, mert hisszük hogy, nagyon fontos minden tagnak tudni, mi az igaz, és mi nem az, az NA-val kapcsolatban, amikor dolgozik a Tizenegyedik Lépésen. Ez egy veszélyes időszak lehet. Ha a tagok elutasítást éreznek az NA-ban azért, mert egy bizonyos spirituális utat követnek, akkor a felépülésük veszélybe kerülhet. Nekünk, mint tagoknak, kötelességünk ösztönözni a spirituális kutatást más tagok részére. És mi, akik felfedezünk, szükséges tudnunk, hogy kereshetjük a spiritualitást bárhol az NA tagságunk veszélyeztetése nélkül.
Találkoztam előítélettel az NA-ban miközben a spiritualitásomat kutattam?
Hogyan éreztem magam ettől? Mit tettem annak érdekében, hogy tartsam a hitemet?
NA - 11. Lépés - 11.1.4. fejezet
11.1.4. SAJÁT ÚT ÉS KÖZÖSSÉGI ELKÖTELEZŐDÉS
Nagyon fontos, hogy ne engedjük, hogy a spirituális utunk elvigyen minket a közösségtől. A Basic Text emlékeztet minket, hogy "a vallásos buzgóságunk felhőjén könnyen kilebeghetünk az ajtón és elfelejthetjük azt, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő függők vagyunk." Mindig emlékeznünk kell arra, hogy szükségünk van a Narcotics Anonymousra, annak érdekében, hogy kezeljük a függőségünket. Bármi más, amit az életünkhöz hozzáadunk, növelheti annak színvonalát, de semmi sem helyettesítheti az NA-ban kapott felépülést.
Amíg folytatjuk a felépülés alapjainak gyakorlását - úgy mint a rendszeres gyűlésre járás, kapcsolattartás a szponzorunkkal, és az újonnan érkezőkkel történő munka – addig nem kell aggódnunk, hogy elsodródunk.
Attól függetlenül, hogy milyen spirituális utat követek, még fenntartom az NA-ra irányuló elkötelezettségemet?
Hogyan egészíti ki az NA-ban való részvételem a spirituális utazásomat?
Hogyan járul hozzá a spirituális utam a felépülésemhez?
NA - 11. Lépés - 11.2.1. fejezet
11.2. Ima és meditáció
Az NA tagok gyakran jellemzik úgy az imát, hogy az beszéd Istenhez, a meditációt pedig úgy, hogy az hallgatni Istent. Ez a meghatározás már régóta az NA kollektív bölcsességének a része, mert nagyon jól megfogalmazza az ima és a meditáció jelentését. Kapcsolatot építünk a Felsőbb Erőnkkel, és szükségünk van egy párbeszédre ezzel az Erővel, nem pusztán egy monológot célzunk meg az irányába.
11.2.1. IMA
Az ima úgy értendő, hogy beszélünk a Felsőbb Erőnkhöz, bár nem mindig a beszédnek az ismert formájában. A Második Lépésben érzésünk szerint fejlesztettük az imánk formáját. Az imák során talán találtunk valamit, ami egyezett a mi spirituális utunkkal és azt tovább fejlesztettük. Gyakorlatilag minden NA tag részese az imának egy formájával, amikor az NA gyűléseket imával nyitjuk vagy zárjuk. De az imánk módja egyénenként rajtunk múlik.
Milyen gyakran kellene imádkoznunk?
Sok tagunk félre ül a nap egy meghatározott részében, hogy imádkozzon – gyakran a nap kezdetén. Ezek az imák általában magukba foglalják a kérést még egy tiszta napért vagy, hogy közelebb kerüljünk Felsőbb Erőnk velünk kapcsolatos akaratához – ahogy ezt ebben a fejezetben később még inkább felfedezzük. Amikor a nap végén kommunikálunk a Felsőbb Erőnkkel, akkor általában a hálánkat fejezzük ki. Sokan közülünk napközben is imádkoznak. Nagyon jó gyakorlat a rendszeres ima. Segít formálni egy kommunikációs szokást a Felsőbb Erőnkkel, ami segíthet megmenteni a felépülésünket.
Hogyan imádkozom?
Milyen érzéseim vannak az imádsággal kapcsolatban?
Mikor imádkozom általában? Amikor megbántva vagyok? Amikor akarok valamit? Rendszeresen?
Hogyan segít egy spontán ima a mindennapokban? Hogyan segít az ima abban, hogy a dolgok a megfelelő megvilágításba kerüljenek?
NA - 11. Lépés - 11.2.2. fejezet
11.2.2. MEDITÁCIÓ
Ha ez az első megtapasztalásunk a Tizenegyedik Lépéssel, akkor meglephet minket a tény, hogy mi már rendszeresen meditálunk. Mindig megállunk a közösség gyűlései során egy perc néma csendre, és meditálunk.
Így kezdődik, hogy felépítsünk egy rendszeres meditációs mintát. Sok különböző úton közelíthetünk a meditáció irányába, de a cél általában elcsendesíteni az elmét azért, hogy megértést és tudást nyerjünk a Felsőbb Erőnktől.
Próbáljuk lecsendesíteni az őrületünket, hogy tudást merjünk a spirituális kapcsolatunkból. Próbálunk nyitottak lenni, hogy átvegyük ezt a tudást. Alapvető megértenünk, hogy az ilyen tudás nem szükségszerű, általános és azonnali. A rendszeres ima és meditáció gyakorlásával ezt fokozatosan építjük. Csendben érkezik, döntésünk bizonyosságaként, és őrületünk elcsendesedésével, mely régen átjárta a gondolatainkat.
Hogyan meditálok?
Mikor meditálok?
Mit gondolok a meditálással kapcsolatban?
Ha már egy ideje meditálok rendszeresen, akkor látok-e változást az életemben vagy magamon a meditáció eredményeként?
NA - 11. Lépés - 11.3. fejezet
11.3. TUDATOS KAPCSOLAT
Nagyon misztikusnak hangzik sokunknak a „tudatos kapcsolat”, mint valami kozmikus társulás Istennel. De ez valójában nagyon egyszerű. Csak azt jelenti, hogy van egy tudatos, személyes összekapcsolódásunk a Felsőbb Erővel. Megfigyeljük ennek az Erőnek a jelenlétét, és látjuk, hogy életünk különböző területein jelen van. Tagjainknak nagyon sok tapasztalatuk van egy szerető Isten jelenlétére. Amikor felfedezünk valamit a természetben, mint például egy erdőt vagy egy óceánt.
Vagy szponzorunk, illetve egy NA tag feltétel nélküli szeretete, vagy a nehéz időkben megtapasztalt érzések, vagy a béke és melegség érzése, vagy a később észrevett egybeesések, amik nagyon jó dolgokhoz vezettek, vagy az NA-ban való felépülésünk egyszerű ténye, vagy képességünk, hogy meghallgathatunk másokat gyűlésen, és számtalan egyéb tapasztalatot is. A lényeg, hogy keressük és akarjuk, hogy Felsőbb Erőnk aktív legyen az életünkben.
Milyen dolgokban ismerem fel a Felsőbb Erő jelenlétét? Mit érzek?
Mit teszek, hogy fejlesszem a tudatos kapcsolatomat a saját felfogásom szerinti Istennel?
NA - 11. Lépés - 11.3.1. fejezet
11.3.1. ISTEN AKARATA ÉS SAJÁT AKARATUNK
Ima és meditáció során építjük a tudást, hogy megismerjük Isten velünk kapcsolatos akaratának a lényegét. A valós célja az imának és meditációnak az, hogy meglássuk a Felsőbb Erő velünk kapcsolatos akaratát, és természetesen hogy erőnk legyen annak kivitelezéséhez. De ehhez az első lépés, hogy azonosítsuk Isten célját az életünkkel.
Nyitottságot igényel tőlünk, hogy Isten akaratát megértsük. Sokunk szerint Isten velünk kapcsolatos akaratánál könnyebb azonosítani azt, hogy mi nem az. Ez valójában egy nagyon jó kiindulópont, ami még több különleges ismeretre tud elvezetni minket Isten velünk kapcsolatos akaratáról. Először is nyilvánvaló, hogy a visszaesés nem Isten akarata.
Ebből az egyszerű tényből következtethetünk arra, hogy azok a cselekvési módok, amik erővel vezetnének minket a visszaesésbe, szintén nem Isten velünk kapcsolatos akarata. Szükségtelen ezt túlanalizálnunk, és fölösleges megkérdőjeleznünk, hogy a napi rutinjaink vajon a visszaesésbe vezetnek-e, az előbbi opció egyszerűbb. A Negyedik Lépéstől a Kilencedik Lépésig való munkában elért ismeretet használjuk magunkról és a mintáinkról, és próbáljuk elkerülni a destruktív mintákat. Fel fogjuk fedezni, hogy már nem tudjuk tudatosan félrevezetni magunkat. Nem tudjuk azt mondani, hogy ,,ó, csak egyszer leszek manipulatív, és azután írni fogok erről, dolgozok a szponzorommal, jóvátételt nyújtok”. Ha így működünk, akkor nem csak egy nagyon veszélyes dolgot csinálunk, de egy tudatos és szándékos döntést hozunk Isten akarata ellen. Sokszor lesz majd, amikor öntudatlanul hibákat követünk el. Ami valóban aggodalomra ad okot, az a megfontolt rombolásra irányuló tudatosságunk és hajlandóságunk az adott helyzetben.
A Harmadik Lépésen keresztül felfedeztük a jó irányt, amellyel az apró manipulációk és a kényszeres dolgok helyett az alázatra és az őszinteségre törekszünk. Most a tapasztalatainkkal, a lépéseken keresztül sokkal inkább képesek vagyunk meglátni a jó irányt és a jó oldalon maradni. Amint az akaratunk után megyünk, szükséges figyelni a távolságunkat ettől az úttól. Például eldöntjük, hogy szeretnénk egy romantikus kapcsolatot. Semmi rossz nincs ezzel, feltéve, ha lelkileg motiváltak vagyunk, és figyeljük az irányvonalat Isten akarata és a saját akaratunk között. Ha hazudunk, hogy még vonzóbbak legyünk, vagy állandóan másnak mutatjuk magunkat, a saját akaratunk szerint cselekszünk.
Ha őszintén kifejezzük, hogy kik vagyunk, akkor Isten akaratát folytatjuk. Ha a partnerünket meg kell változtatni egy kapcsolatban, akkor a saját akaratunk szerint cselekszünk. Másfelől ha már meghatároztuk, hogy mit várunk a partnerünktől, és ez a személy úgy tűnik, megfelel az elképzelésünknek, nem akarjuk megváltoztatni, akkor valószínűleg Isten akarata szerint élünk. Így mondjuk egy kapcsolatra, hogy Isten akarata szerinti vagy sem. Másik példa, ha tovább szeretnénk tanulni.
Csalnánk a felvételin, hogy bekerüljünk? Ha így tennénk, akkor egy nemes célt próbálnánk csakis saját akaratunkból elérni. A saját akaratú cselekedeteket elsősorban úgy tudjuk elkerülni, hogy imádkozunk Isten velünk kapcsolatos akaratának megismeréséért, és erőt kérünk annak kivitelezéséhez.
Milyen helyzetekben tudom felismerni, hogy a saját akaratomból cselekedtem az életemben? Mik voltak az eredmények?
Mik azok a helyzetek, amikor próbáltam a saját akaratomat Isten akaratához igazítani? Mik voltak az eredmények?
NA - 11. Lépés - 11.3.2. fejezet
11.3.2. ISTEN VELEM KAPCSOLATOS AKARATA
Ahogy ez a ,,Működik: Hogyan és Miért” könyvünkben is van, „Isten velünk kapcsolatos akarata, hogy képesek legyünk méltósággal élni, szeretni magunkat és másokat, nevetni, örömöket és csodákat találni a környezetünkben. A legtöbb szívből jövő vágyunk és álmunk valóra válik. Ezek a megfizethetetlen ajándékok többé már nincsenek a hatáskörünkön kívül. Ez valójában az Isten velünk kapcsolatos akaratának a lényege.” A személyes elképzelésünk Isten velünk kapcsolatos akaratáról, hogy hogyan létezik ez az erő az életünkben, megmutatkozik, ha következetesen és méltósággal élünk. Például céljaink jó kifejezése, ha segítünk másoknak tisztán maradni és megtalálni a felépülést. Mi döntjük el, hogy a megvalósításban milyen módot választunk – szponzorálás, gyűlésen való megosztás az újonnan érkezővel, üzenettovábbítás intézetekbe, hivatásosokkal dolgozva fejleszteni a programot, hogy legyenek függők az NA-ban.
Milyen példáim vannak arra, hogy célokkal és méltósággal élem az életemet?
Mi az elképzelésem Isten velem kapcsolatos akaratáról?
NA - 11. Lépés - 11.3.3. fejezet
11.3.3. AZ ERŐ ANNAK KIVITELEZÉSÉRE
Amellett, hogy imádkozunk Isten velünk kapcsolatos akaratának felismeréséhez, az erőt is kérjük a kivitelezéséhez. Ebben a megközelítésben az erő nem csak erőteljes képességekre utal. Sok olyan tulajdonság van, amire szükségünk lehet a Felsőbb Erőnk akaratának kivitelezéséhez, mint pl. alázat, együttérzés, őszinteség, integritás, vagy a kitartás képessége és a türelem, amikor hosszasan kell várni bizonyos eredményekre. Egyes esetek erős igazságérzetet és asszertivitást igényelnek. Néha buzgóságra, néha pedig éberségre van szükség. Gyakran elő kell vegyük bátorságunkat és lelki erőnket. Egyes esetekben a humor tudja legjobban elősegíteni Isten akaratát.
Nagy valószínűséggel szükségünk lesz ezekre a képességekre az életünk különböző szakaszaiban. Amikor imádkozunk az erőért, hogy Isten velünk kapcsolatos akaratát kivitelezhessük, valószínűleg nem fogjuk tudni pontosan mik azok a képességek, amikre szükségünk lesz. Bíznunk kell abban, hogy a szükségeseket megkapjuk. Csábító lehet követelnünk a Felsőbb Erőnktől a dolgokat, amire azt gondoljuk hogy szükségünk van, de általában nem látjuk a ,,nagy képet”, illetve a hosszú távú hatásait, azoknak a dolgoknak, amik ésszerűnek tűnnek az adott pillanatban.
Miért imádkozunk kizárólag Isten velünk kapcsolatos akaratának megismeréséért és az erőért, hogy kivitelezhessük azt?
Hogyan alkalmazható az alázat?
NA - 11. Lépés - 11.4.1. fejezet
11.4. Lelki elvek
A Tizenegyedik Lépésben az elkötelezettségre, alázatra, bátorságra és a hitre fogunk fókuszálni.
11.4.1. ELKÖTELEZETTSÉG
Szükségünk van elkötelezettségre a rendszeres ima és meditáció gyakorlásához. Sokan éreztük bután magunkat az imával és meditációval kapcsolatos kezdeti tapasztalataink során. Körbetekintünk a szobában, hogy figyel-e minket valaki, és próbáljuk elképzelni, hogy mit kellene most érezni. Ahogy folytatjuk elkötelezettségünket, ez az érzés eltűnik, ahogy az abból származó frusztráció érzése is, hogy az eredmények nem mindig az elvártak szerint történnek, aztán bekövetkezhet a dolgok rutinszerű folytatásával járó unalom.
A lényeg az, hogy szükséges továbbmennünk attól függetlenül, hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban. Az elme békéje és a Felsőbb Erőnkkel kialakuló mélyebb kapcsolat azok a hosszú távú eredmények, amikért érdemes várni.
Hogyan mutatom elkötelezettségemet a Tizenegyedik Lépésen való munka és a felépülésemmel kapcsolatban?
Imádkoztam és meditáltam ma?
NA - 11. Lépés - 11.4.2. fejezet
11.4.2. ALÁZAT
A gyakran hallott figyelmeztetés, miszerint ,,Vigyázz, hogy miért imádkozol!” egyfajta alázatra világít rá, amire szükségünk van ennek a lépésnek a gyakorlásában. Egyszerűen el kell fogadnunk, hogy nem mindig tudjuk mi az, ami a legjobb számunkra vagy mások számára. Éppen ezért kérjük Isten velünk kapcsolatos akaratát.
Volt olyan, hogy egy adott dologért imádkoztam, aztán azt kívántam, hogy bárcsak ne történt volna meg? Fejtsd ki.
NA - 11. Lépés - 11.4.3. fejezet
11.4.3. BÁTORSÁG
Nincs semmi, ami annyi bátorságot igényelne, mint a Felsőbb Erő akarata szerint élni olyankor, amikor nagy késztetést érzünk arra, hogy ne így tegyük. Nem mindenki lesz elragadtatva attól, hogy mi egy spirituális út szerinti életet választottunk. Lehetnek családtagjaink, akik megszokták, hogy az ő akaratuk szerint élünk, és továbbra is ezt szeretnék. A növekedésünk fenyegeti őket.
Vagy például barátainkkal vagyunk, akik éppen pletykálkodnak. A program szerinti életbe fektetett erőfeszítéseink miatt kényelmetlenül érezzük magunkat a pletykában való részvételben, de nem akarjuk önelégültségünkben elkezdeni moralizálni a barátainkat. Bátorságot igényel az ehhez hasonló szituációkból való kivonódás. Lehet elvesztünk néhány barátot, ahogy spirituálisan növekedünk.
Csaknem mindannyian szembenézünk az életünkben olyan helyzetekkel, ahol vagy az kéretik, hogy vegyünk részt valami morálisan kifogásolható dologban, vagy éppen engedjük azt szemet behunyva megtörténni. Talán az igazán bátor cselekedet a nem tetszésünk hangos kinyilvánítása, amely komoly következményekkel járhat számunkra. Az a meghatározó, amit az ilyen helyzetekben cselekszünk, és nagy hatással lehet döntéseinkre az életünk hátralevő részében.
Voltam olyan szituációban, amikor a saját értékeimet kockáztatva ki kellett állnom az elveimért? Hogyan reagáltam? Mik voltak az eredmények?
NA - 11. Lépés - 11.4.4. fejezet
11.4.4. HIT
A hit elve segít nekünk gyakorolni a bátorság elvét és integritással élni az életünket. Szükségünk van arra, hogy ne féljünk barátok elvesztésétől vagy kapcsolataink, életünk gyökeres megváltozásától, mert tudjuk, hogy valaki gondoskodik rólunk. Hiszünk abban, hogy hasonló értékekkel rendelkező emberekkel fogunk kapcsolatot létesíteni, ha elengedjük a régi barátokat, akiknek a cselekedetei egészségtelenek a spirituális fejlődésünkre. Egyszerűen hinnünk kell abban, hogy kapunk erőt a Felsőbb Erő akaratának kivitelezésére.
Idáig megkaptam mindent, amire szükségem volt? Mit kaptam?
NA - 11. Lépés - 11.5. fejezet
11.5. TOVÁBBLÉPÜNK
Ennek a lépésnek a gyakorlása életünk minden területén jelentkezik. A meditáció rendszeres gyakorlásakor észrevehetjük, hogy jóval figyelmesebben hallgatjuk mások megosztásait a gyűléseken. Van valamennyi tapasztalatunk az elménk elcsendesítésében és ezt képesek vagyunk alkalmazni is. Nem kell kifáradnunk abban, hogy azon gondolkozunk, hogy mit fogunk mondani, amikor ránk kerül a sor és tudunk másokra is figyelni.
Elkezdünk elégedettek lenni az életünkkel.
Többé már nem érezzük annyira a késztetést, hogy irányítsuk a dolgokat. Egy magasabb célra fókuszálunk a magunké helyett. A sajnálkozásaink kezdenek eltűnni. Aktív függőségünk nem tűnik tragédiának és elfecsérlésnek többé, ahogy elkezdjük azt látni, hogy hogyan tudunk egy magasabb célt szolgálni a tapasztalatainkkal: elvinni az üzenetet a még szenvedő függőknek. A Tizenkettedik Lépésben, azt kutatjuk, hogyan tudjuk kivitelezni ezt, és látni fogjuk, hogy ehhez mekkora szükségünk van a felépülés elveire.
Tizenegyedik Lépés
,,Imán és meditáción keresztül törekedtünk fejleszteni tudatos kapcsolatunkat a saját felfogásunk szerinti Istennel, csupán azért imádkozva, hogy felismerjük velünk kapcsolatos akaratát, és hogy legyen erőnk annak kivitelezésére.”
A Tizenegyedik Lépés azt mondja, hogy már létezik egy személyes kapcsolat a saját felfogásunk szerinti Istennel, és a feladatunk most az, hogy fejlesszük ezt a kapcsolatot. A Második Lépésben kezdtük felismerni, hogy létezik egy Felsőbb Erő. Megtanultunk bízni ennek az Erőnek az irányításában a Harmadik Lépésben, és sokszor, sokféle okból támaszkodtunk erre az Erőre a lépéseken való munkánk során. Ahányszor segítséget kértünk a Felsőbb Erőnktől, javítottuk a kapcsolatunkat vele.
A Tizenegyedik Lépés felismeri, hogy az egyik leghatékonyabb módszer a Felsőbb Erőnkkel való kapcsolatunk fejlesztésére, hogy kinyújtjuk kezünket felé (az egyszerűség kedvéért hívjuk ezt imádkozásnak). A másik eszköz, amit ebben a lépésben megtárgyalunk a meditáció. Ennél a lépésnél szükségünk lesz, hogy felfedezzük a saját felfogásunkat az imáról és meditációról, és meg kell győződnünk arról, hogy ezek a saját spirituális utunkat tükrözik vissza.
NA - 11. Lépés - 11.1. fejezet
11.1. A SAJÁT SPIRITUÁLIS UTUNK
A Tizenegyedik Lépés lehetőséget ad arra, hogy megtaláljuk a saját spirituális utunkat, vagy ha már elindultunk azon, akkor tovább mélyítsük azt. A lépések, amiket megteszünk a megtalálás, vagy elmélyítés érdekében nagymértékben függnek a kultúrától, amiben élünk, a spiritualitással való előzetes tapasztalatainktól, és attól, hogy mi az, ami legjobban megfelel személyiségünknek.
Spiritualitásunk azóta fejlődik, amióta először bejöttünk az NA-ba. Folyamatosan változunk, ahogy a spiritualitásunk is. Új területek, új emberek, új helyzetek gyakorolnak hatást ránk, és a spiritualitásunk szükségszerűen reagál erre.
Felfedezni spiritualitásunkat a Tizenegyedik Lépésben egy csodálatos és megvilágosító tapasztalat. Sok új ötlettel találkozunk majd, és azt fogjuk találni, hogy a legtöbb ezek közül az új elméletek közül a saját spirituális hozzáállásunkból következik. Mivel az előző tíz lépésben már fejlesztettük képünket a spiritualitással kapcsolatban, úgy találjuk, hogy tudásunk párhuzamosan tágul azzal a képességünkkel, hogy megértsük magunkat és a világunkat.
Az út a spirituális felfedezések előtt tárva-nyitva áll, és sok személyes igazságot fedezünk majd fel és tanulunk meg mind a megfeszített munkánkban a dolgok megértésére, mind a hétköznapi élet legtriviálisabb mozzanataiban.
NA - 11. Lépés - 11.1.1. fejezet
11.1.1. FELSŐBB ERŐM TULAJDONSÁGAI
Sokunk úgy találja, hogy amikor megérkezünk az NA-ba, igazán nagy szükségünk van arra, hogy „Istent váltsunk”. Néhányunk hitt valamiben, amit homályosan Istennek hívtunk, de nem igazán értettünk belőle semmit, kivéve hogy úgy tűnt tönkre akar tenni minket. Valószínűleg dolgoztunk a Második és Harmadik Lépésben azon, hogy feltárjuk egészségtelen elképzeléseinket a Felsőbb Erőnkről, és azután próbáltunk új ötleteket találni, amik lehetővé tették számunkra a szerető és gondoskodó Felsőbb Erő kialakítását. Sokunknak elhinni, hogy van egy Felsőbb Erő, ami törődik velünk, elég volt ahhoz, hogy tovább dolgozhassunk a következő lépéseken. Nem éreztük szükségét, hogy tovább fejlesszük elképzeléseinket.
De az elképzeléseink fejlődtek tovább, anélkül is, hogy tudatos erőfeszítést tettünk volna. Minden különleges tapasztalat, amit a lépéseken való munka során megéltünk, újabb bepillantást adott a Felsőbb Erőnk természetét illetően. Inkább megéreztünk igazságokat a Felsőbb Erőnkről, mint hogy megértettük volna őket intellektuálisan. Abban a pillanatban, amikor leültünk a szponzorunkkal megosztani az Ötödik Lépésünket, sokunk hirtelen feltöltődött csendes bizonyossággal, hogy bízhatunk a szponzorunkban, bízhatunk a folyamatban, és mehetünk előre. Ez egy olyan pillanat volt, amiben sokunk érezte a Felsőbb Erő jelenlétét.
Ez, és az a munka, amit a Nyolcadik és Kilencedik Lépésben csináltunk, felébresztett sokunkban egy növekvő tudatosságot Felsőbb Erőnk velünk kapcsolatos akaratáról.
Milyen tapasztalataim voltak az előző lépésekben, vagy máshol az életemben, amik utaltak arra, hogy milyen a Felsőbb Erőm? Miket tudtam meg ezen tapasztalatok által a Felsőbb Erőmről?
Milyen tulajdonságai vannak a Felsőbb Erőmnek? Hasznosíthatom ezeket a tulajdonságokat a saját életemben, hogy megtapasztalhassam azok átformáló erejét?
Hogyan változott bennem a Felsőbb Erő megértése, amióta az NA-ba érkeztem?
NA - 11. Lépés - 11.1.2. fejezet
11.1.2. SPIRITUÁLIS UTAM
Ezek a nyomok a Felsőbb Erő természetéről talán az elsődleges tényezők a saját spirituális utunk meghatározásában. Sokunk úgy találja, hogy gyerekkorunk spirituális útja nem illeszkedik azokkal az igazságokkal, amiket a lépésekben találunk. Például ha érzékeljük, hogy Isten hatalmas és nyitott, de múltbéli spirituális tanításaink szerint zárt és korlátozó, valószínűleg nem fogunk visszatérni a korábbi utunkhoz. Ha érzékeljük, hogy a Felsőbb Erőnk gondoskodik egy nagyon személyes és individuális módon mindegyikünkről, akkor egy olyan hitrendszer, ami távoli, megismerhetetlen, idegen erőt képvisel, lehet, nem működik nekünk.
Amíg néhányunknak új utat kellett választani, mások éppen az ellenkezőjét találták: a lépésekben felfedezett dolgok mélyebb értelmet kaphatnak gyermekkorunk hitrendszerén keresztül tovább kutatva. Lehetséges, hogy a lépéseken keresztül, gyógyulva a neheztelésekből, amiket tartottunk a vallási intézményekkel szemben, ennek eredményeként képesek vagyunk nyitottsággal visszatérni ezen vallási intézményekhez. Másoknak, a gyerekkorunk vallása kicsit több volt, mint egy hely ahol az időnket töltöttük; egy közösség, amihez volt egy szentimentális kötődésünk. A felépülésben elkezdjük meglátni, hogy tudjuk használni a vallásunkat, mint egy személyes spirituális utat.
Hangsúlyozzuk, hogy soha nem szabad összetéveszteni a vallást a spiritualitással. Az NA-ban ezek egyáltalán nem ugyanazt jelentik. A Narcotics Anonymous nem egy vallás. Kínál egy sor spirituális elvet, és használ egy elgondolást, amire úgy utal, mint ”Isten”, a “Felsőbb Erő” vagy egy “Nálunk hatalmasabb Erő”, és ezt kínálja a tagoknak, hogy használják, mint egy kiutat az aktív függőségből. A spirituális elvek és a Felsőbb Erő elgondolása összeegyeztethető egy tag személyes spirituális útjával, amit az NA-tól függetlenül követ. Vagy ezek az elvek és a Felsőbb Erőről kialakított kép önmagában is lehet egy spirituális út. Minden tag maga dönti el.
Néhányan eljutunk erre a pontra anélkül, hogy tudnánk róla. Az intézmények, amikhez közünk volt a múltban, nem adnak megfelelő választ számunkra, de nem jut eszünkbe semmi, ami jobbnak tűnik. Azoknak, akiknek ez a tapasztalata, ennél a pontnál kezdenek bele életük egyik legfontosabb utazásába: a Felsőbb Erő megértéséhez vezető út keresésébe.
Ebben a folyamatban, valószínűleg meglátogatunk minden helyet, aminek van valami köze a spiritualitáshoz, ami elérhető a közösségünkben, és az is valószínű, hogy sok olyan könyvet olvasunk és beszélgetésben veszünk részt, amik a spiritualitást és személyes növekedést érintik. Egy időre elköteleződhetünk több gyakorlat mellett is, mire végül megállapodunk egynél, vagy talán soha nem szilárdítunk meg egyetlen gyakorlatot sem tartósan. A „Működik” könyv említést tesz arról, hogy sok tagunk válik eklektikussá a spiritualitás megközelítése során. Ha mi is ilyenek vagyunk, fontos tudnunk, hogy ez rendben van így, és hogy ez tökéletesen megfelelő a felépülésben keresett spiritualitás kielégítésére.
Van egy jellemző spirituális utam?
Mi a különbség a vallás és a spiritualitás között? Mit tettem, hogy felfedezzem saját spiritualitásomat?
NA - 11. Lépés - 11.1.3. fejezet
11.1.3. HITEM AKADÁLYAI
Ahogy felfedezzük a spirituális utunkat, miközben felszedünk és eldobunk különféle spirituális gyakorlatokat, néhányunknak zavaró lehet az a lépésekben és hagyományokban leírt általános megközelítése Istennek, amik Őt hímneműként írják le. Még fájdalmasabb, amikor néhányunk azt érzi, hogy nem támogatják a helyi NA közösségen belül a spirituális választásunkat és utunkat. Fontos megértenünk, hogy az NA felépülő irodalmának a nyelvezete nem hivatott meghatározni a tagok spiritualitását. Szintén fontos megértenünk, hogy nekünk, mint függőknek vannak jellemhibáink, és néha az egyes tagok jellemhibája a mások spirituális útjának csúfolásában nyilvánul meg.
Még az is lehet, hogy NA-s irodalmat használ fel a gúnyolódásra. Még egyszer, az NA-nak nincs hivatalos vagy jóváhagyott spirituális útja, és minden tag, aki ezt állítja, az egyszerűen téved. Azért itt említjük ezt, mert hisszük hogy, nagyon fontos minden tagnak tudni, mi az igaz, és mi nem az, az NA-val kapcsolatban, amikor dolgozik a Tizenegyedik Lépésen. Ez egy veszélyes időszak lehet. Ha a tagok elutasítást éreznek az NA-ban azért, mert egy bizonyos spirituális utat követnek, akkor a felépülésük veszélybe kerülhet. Nekünk, mint tagoknak, kötelességünk ösztönözni a spirituális kutatást más tagok részére. És mi, akik felfedezünk, szükséges tudnunk, hogy kereshetjük a spiritualitást bárhol az NA tagságunk veszélyeztetése nélkül.
Találkoztam előítélettel az NA-ban miközben a spiritualitásomat kutattam?
Hogyan éreztem magam ettől? Mit tettem annak érdekében, hogy tartsam a hitemet?
NA - 11. Lépés - 11.1.4. fejezet
11.1.4. SAJÁT ÚT ÉS KÖZÖSSÉGI ELKÖTELEZŐDÉS
Nagyon fontos, hogy ne engedjük, hogy a spirituális utunk elvigyen minket a közösségtől. A Basic Text emlékeztet minket, hogy "a vallásos buzgóságunk felhőjén könnyen kilebeghetünk az ajtón és elfelejthetjük azt, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő függők vagyunk." Mindig emlékeznünk kell arra, hogy szükségünk van a Narcotics Anonymousra, annak érdekében, hogy kezeljük a függőségünket. Bármi más, amit az életünkhöz hozzáadunk, növelheti annak színvonalát, de semmi sem helyettesítheti az NA-ban kapott felépülést.
Amíg folytatjuk a felépülés alapjainak gyakorlását - úgy mint a rendszeres gyűlésre járás, kapcsolattartás a szponzorunkkal, és az újonnan érkezőkkel történő munka – addig nem kell aggódnunk, hogy elsodródunk.
Attól függetlenül, hogy milyen spirituális utat követek, még fenntartom az NA-ra irányuló elkötelezettségemet?
Hogyan egészíti ki az NA-ban való részvételem a spirituális utazásomat?
Hogyan járul hozzá a spirituális utam a felépülésemhez?
NA - 11. Lépés - 11.2.1. fejezet
11.2. Ima és meditáció
Az NA tagok gyakran jellemzik úgy az imát, hogy az beszéd Istenhez, a meditációt pedig úgy, hogy az hallgatni Istent. Ez a meghatározás már régóta az NA kollektív bölcsességének a része, mert nagyon jól megfogalmazza az ima és a meditáció jelentését. Kapcsolatot építünk a Felsőbb Erőnkkel, és szükségünk van egy párbeszédre ezzel az Erővel, nem pusztán egy monológot célzunk meg az irányába.
11.2.1. IMA
Az ima úgy értendő, hogy beszélünk a Felsőbb Erőnkhöz, bár nem mindig a beszédnek az ismert formájában. A Második Lépésben érzésünk szerint fejlesztettük az imánk formáját. Az imák során talán találtunk valamit, ami egyezett a mi spirituális utunkkal és azt tovább fejlesztettük. Gyakorlatilag minden NA tag részese az imának egy formájával, amikor az NA gyűléseket imával nyitjuk vagy zárjuk. De az imánk módja egyénenként rajtunk múlik.
Milyen gyakran kellene imádkoznunk?
Sok tagunk félre ül a nap egy meghatározott részében, hogy imádkozzon – gyakran a nap kezdetén. Ezek az imák általában magukba foglalják a kérést még egy tiszta napért vagy, hogy közelebb kerüljünk Felsőbb Erőnk velünk kapcsolatos akaratához – ahogy ezt ebben a fejezetben később még inkább felfedezzük. Amikor a nap végén kommunikálunk a Felsőbb Erőnkkel, akkor általában a hálánkat fejezzük ki. Sokan közülünk napközben is imádkoznak. Nagyon jó gyakorlat a rendszeres ima. Segít formálni egy kommunikációs szokást a Felsőbb Erőnkkel, ami segíthet megmenteni a felépülésünket.
Hogyan imádkozom?
Milyen érzéseim vannak az imádsággal kapcsolatban?
Mikor imádkozom általában? Amikor megbántva vagyok? Amikor akarok valamit? Rendszeresen?
Hogyan segít egy spontán ima a mindennapokban? Hogyan segít az ima abban, hogy a dolgok a megfelelő megvilágításba kerüljenek?
NA - 11. Lépés - 11.2.2. fejezet
11.2.2. MEDITÁCIÓ
Ha ez az első megtapasztalásunk a Tizenegyedik Lépéssel, akkor meglephet minket a tény, hogy mi már rendszeresen meditálunk. Mindig megállunk a közösség gyűlései során egy perc néma csendre, és meditálunk.
Így kezdődik, hogy felépítsünk egy rendszeres meditációs mintát. Sok különböző úton közelíthetünk a meditáció irányába, de a cél általában elcsendesíteni az elmét azért, hogy megértést és tudást nyerjünk a Felsőbb Erőnktől.
Próbáljuk lecsendesíteni az őrületünket, hogy tudást merjünk a spirituális kapcsolatunkból. Próbálunk nyitottak lenni, hogy átvegyük ezt a tudást. Alapvető megértenünk, hogy az ilyen tudás nem szükségszerű, általános és azonnali. A rendszeres ima és meditáció gyakorlásával ezt fokozatosan építjük. Csendben érkezik, döntésünk bizonyosságaként, és őrületünk elcsendesedésével, mely régen átjárta a gondolatainkat.
Hogyan meditálok?
Mikor meditálok?
Mit gondolok a meditálással kapcsolatban?
Ha már egy ideje meditálok rendszeresen, akkor látok-e változást az életemben vagy magamon a meditáció eredményeként?
NA - 11. Lépés - 11.3. fejezet
11.3. TUDATOS KAPCSOLAT
Nagyon misztikusnak hangzik sokunknak a „tudatos kapcsolat”, mint valami kozmikus társulás Istennel. De ez valójában nagyon egyszerű. Csak azt jelenti, hogy van egy tudatos, személyes összekapcsolódásunk a Felsőbb Erővel. Megfigyeljük ennek az Erőnek a jelenlétét, és látjuk, hogy életünk különböző területein jelen van. Tagjainknak nagyon sok tapasztalatuk van egy szerető Isten jelenlétére. Amikor felfedezünk valamit a természetben, mint például egy erdőt vagy egy óceánt.
Vagy szponzorunk, illetve egy NA tag feltétel nélküli szeretete, vagy a nehéz időkben megtapasztalt érzések, vagy a béke és melegség érzése, vagy a később észrevett egybeesések, amik nagyon jó dolgokhoz vezettek, vagy az NA-ban való felépülésünk egyszerű ténye, vagy képességünk, hogy meghallgathatunk másokat gyűlésen, és számtalan egyéb tapasztalatot is. A lényeg, hogy keressük és akarjuk, hogy Felsőbb Erőnk aktív legyen az életünkben.
Milyen dolgokban ismerem fel a Felsőbb Erő jelenlétét? Mit érzek?
Mit teszek, hogy fejlesszem a tudatos kapcsolatomat a saját felfogásom szerinti Istennel?
NA - 11. Lépés - 11.3.1. fejezet
11.3.1. ISTEN AKARATA ÉS SAJÁT AKARATUNK
Ima és meditáció során építjük a tudást, hogy megismerjük Isten velünk kapcsolatos akaratának a lényegét. A valós célja az imának és meditációnak az, hogy meglássuk a Felsőbb Erő velünk kapcsolatos akaratát, és természetesen hogy erőnk legyen annak kivitelezéséhez. De ehhez az első lépés, hogy azonosítsuk Isten célját az életünkkel.
Nyitottságot igényel tőlünk, hogy Isten akaratát megértsük. Sokunk szerint Isten velünk kapcsolatos akaratánál könnyebb azonosítani azt, hogy mi nem az. Ez valójában egy nagyon jó kiindulópont, ami még több különleges ismeretre tud elvezetni minket Isten velünk kapcsolatos akaratáról. Először is nyilvánvaló, hogy a visszaesés nem Isten akarata.
Ebből az egyszerű tényből következtethetünk arra, hogy azok a cselekvési módok, amik erővel vezetnének minket a visszaesésbe, szintén nem Isten velünk kapcsolatos akarata. Szükségtelen ezt túlanalizálnunk, és fölösleges megkérdőjeleznünk, hogy a napi rutinjaink vajon a visszaesésbe vezetnek-e, az előbbi opció egyszerűbb. A Negyedik Lépéstől a Kilencedik Lépésig való munkában elért ismeretet használjuk magunkról és a mintáinkról, és próbáljuk elkerülni a destruktív mintákat. Fel fogjuk fedezni, hogy már nem tudjuk tudatosan félrevezetni magunkat. Nem tudjuk azt mondani, hogy ,,ó, csak egyszer leszek manipulatív, és azután írni fogok erről, dolgozok a szponzorommal, jóvátételt nyújtok”. Ha így működünk, akkor nem csak egy nagyon veszélyes dolgot csinálunk, de egy tudatos és szándékos döntést hozunk Isten akarata ellen. Sokszor lesz majd, amikor öntudatlanul hibákat követünk el. Ami valóban aggodalomra ad okot, az a megfontolt rombolásra irányuló tudatosságunk és hajlandóságunk az adott helyzetben.
A Harmadik Lépésen keresztül felfedeztük a jó irányt, amellyel az apró manipulációk és a kényszeres dolgok helyett az alázatra és az őszinteségre törekszünk. Most a tapasztalatainkkal, a lépéseken keresztül sokkal inkább képesek vagyunk meglátni a jó irányt és a jó oldalon maradni. Amint az akaratunk után megyünk, szükséges figyelni a távolságunkat ettől az úttól. Például eldöntjük, hogy szeretnénk egy romantikus kapcsolatot. Semmi rossz nincs ezzel, feltéve, ha lelkileg motiváltak vagyunk, és figyeljük az irányvonalat Isten akarata és a saját akaratunk között. Ha hazudunk, hogy még vonzóbbak legyünk, vagy állandóan másnak mutatjuk magunkat, a saját akaratunk szerint cselekszünk.
Ha őszintén kifejezzük, hogy kik vagyunk, akkor Isten akaratát folytatjuk. Ha a partnerünket meg kell változtatni egy kapcsolatban, akkor a saját akaratunk szerint cselekszünk. Másfelől ha már meghatároztuk, hogy mit várunk a partnerünktől, és ez a személy úgy tűnik, megfelel az elképzelésünknek, nem akarjuk megváltoztatni, akkor valószínűleg Isten akarata szerint élünk. Így mondjuk egy kapcsolatra, hogy Isten akarata szerinti vagy sem. Másik példa, ha tovább szeretnénk tanulni.
Csalnánk a felvételin, hogy bekerüljünk? Ha így tennénk, akkor egy nemes célt próbálnánk csakis saját akaratunkból elérni. A saját akaratú cselekedeteket elsősorban úgy tudjuk elkerülni, hogy imádkozunk Isten velünk kapcsolatos akaratának megismeréséért, és erőt kérünk annak kivitelezéséhez.
Milyen helyzetekben tudom felismerni, hogy a saját akaratomból cselekedtem az életemben? Mik voltak az eredmények?
Mik azok a helyzetek, amikor próbáltam a saját akaratomat Isten akaratához igazítani? Mik voltak az eredmények?
NA - 11. Lépés - 11.3.2. fejezet
11.3.2. ISTEN VELEM KAPCSOLATOS AKARATA
Ahogy ez a ,,Működik: Hogyan és Miért” könyvünkben is van, „Isten velünk kapcsolatos akarata, hogy képesek legyünk méltósággal élni, szeretni magunkat és másokat, nevetni, örömöket és csodákat találni a környezetünkben. A legtöbb szívből jövő vágyunk és álmunk valóra válik. Ezek a megfizethetetlen ajándékok többé már nincsenek a hatáskörünkön kívül. Ez valójában az Isten velünk kapcsolatos akaratának a lényege.” A személyes elképzelésünk Isten velünk kapcsolatos akaratáról, hogy hogyan létezik ez az erő az életünkben, megmutatkozik, ha következetesen és méltósággal élünk. Például céljaink jó kifejezése, ha segítünk másoknak tisztán maradni és megtalálni a felépülést. Mi döntjük el, hogy a megvalósításban milyen módot választunk – szponzorálás, gyűlésen való megosztás az újonnan érkezővel, üzenettovábbítás intézetekbe, hivatásosokkal dolgozva fejleszteni a programot, hogy legyenek függők az NA-ban.
Milyen példáim vannak arra, hogy célokkal és méltósággal élem az életemet?
Mi az elképzelésem Isten velem kapcsolatos akaratáról?
NA - 11. Lépés - 11.3.3. fejezet
11.3.3. AZ ERŐ ANNAK KIVITELEZÉSÉRE
Amellett, hogy imádkozunk Isten velünk kapcsolatos akaratának felismeréséhez, az erőt is kérjük a kivitelezéséhez. Ebben a megközelítésben az erő nem csak erőteljes képességekre utal. Sok olyan tulajdonság van, amire szükségünk lehet a Felsőbb Erőnk akaratának kivitelezéséhez, mint pl. alázat, együttérzés, őszinteség, integritás, vagy a kitartás képessége és a türelem, amikor hosszasan kell várni bizonyos eredményekre. Egyes esetek erős igazságérzetet és asszertivitást igényelnek. Néha buzgóságra, néha pedig éberségre van szükség. Gyakran elő kell vegyük bátorságunkat és lelki erőnket. Egyes esetekben a humor tudja legjobban elősegíteni Isten akaratát.
Nagy valószínűséggel szükségünk lesz ezekre a képességekre az életünk különböző szakaszaiban. Amikor imádkozunk az erőért, hogy Isten velünk kapcsolatos akaratát kivitelezhessük, valószínűleg nem fogjuk tudni pontosan mik azok a képességek, amikre szükségünk lesz. Bíznunk kell abban, hogy a szükségeseket megkapjuk. Csábító lehet követelnünk a Felsőbb Erőnktől a dolgokat, amire azt gondoljuk hogy szükségünk van, de általában nem látjuk a ,,nagy képet”, illetve a hosszú távú hatásait, azoknak a dolgoknak, amik ésszerűnek tűnnek az adott pillanatban.
Miért imádkozunk kizárólag Isten velünk kapcsolatos akaratának megismeréséért és az erőért, hogy kivitelezhessük azt?
Hogyan alkalmazható az alázat?
NA - 11. Lépés - 11.4.1. fejezet
11.4. Lelki elvek
A Tizenegyedik Lépésben az elkötelezettségre, alázatra, bátorságra és a hitre fogunk fókuszálni.
11.4.1. ELKÖTELEZETTSÉG
Szükségünk van elkötelezettségre a rendszeres ima és meditáció gyakorlásához. Sokan éreztük bután magunkat az imával és meditációval kapcsolatos kezdeti tapasztalataink során. Körbetekintünk a szobában, hogy figyel-e minket valaki, és próbáljuk elképzelni, hogy mit kellene most érezni. Ahogy folytatjuk elkötelezettségünket, ez az érzés eltűnik, ahogy az abból származó frusztráció érzése is, hogy az eredmények nem mindig az elvártak szerint történnek, aztán bekövetkezhet a dolgok rutinszerű folytatásával járó unalom.
A lényeg az, hogy szükséges továbbmennünk attól függetlenül, hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban. Az elme békéje és a Felsőbb Erőnkkel kialakuló mélyebb kapcsolat azok a hosszú távú eredmények, amikért érdemes várni.
Hogyan mutatom elkötelezettségemet a Tizenegyedik Lépésen való munka és a felépülésemmel kapcsolatban?
Imádkoztam és meditáltam ma?
NA - 11. Lépés - 11.4.2. fejezet
11.4.2. ALÁZAT
A gyakran hallott figyelmeztetés, miszerint ,,Vigyázz, hogy miért imádkozol!” egyfajta alázatra világít rá, amire szükségünk van ennek a lépésnek a gyakorlásában. Egyszerűen el kell fogadnunk, hogy nem mindig tudjuk mi az, ami a legjobb számunkra vagy mások számára. Éppen ezért kérjük Isten velünk kapcsolatos akaratát.
Volt olyan, hogy egy adott dologért imádkoztam, aztán azt kívántam, hogy bárcsak ne történt volna meg? Fejtsd ki.
NA - 11. Lépés - 11.4.3. fejezet
11.4.3. BÁTORSÁG
Nincs semmi, ami annyi bátorságot igényelne, mint a Felsőbb Erő akarata szerint élni olyankor, amikor nagy késztetést érzünk arra, hogy ne így tegyük. Nem mindenki lesz elragadtatva attól, hogy mi egy spirituális út szerinti életet választottunk. Lehetnek családtagjaink, akik megszokták, hogy az ő akaratuk szerint élünk, és továbbra is ezt szeretnék. A növekedésünk fenyegeti őket.
Vagy például barátainkkal vagyunk, akik éppen pletykálkodnak. A program szerinti életbe fektetett erőfeszítéseink miatt kényelmetlenül érezzük magunkat a pletykában való részvételben, de nem akarjuk önelégültségünkben elkezdeni moralizálni a barátainkat. Bátorságot igényel az ehhez hasonló szituációkból való kivonódás. Lehet elvesztünk néhány barátot, ahogy spirituálisan növekedünk.
Csaknem mindannyian szembenézünk az életünkben olyan helyzetekkel, ahol vagy az kéretik, hogy vegyünk részt valami morálisan kifogásolható dologban, vagy éppen engedjük azt szemet behunyva megtörténni. Talán az igazán bátor cselekedet a nem tetszésünk hangos kinyilvánítása, amely komoly következményekkel járhat számunkra. Az a meghatározó, amit az ilyen helyzetekben cselekszünk, és nagy hatással lehet döntéseinkre az életünk hátralevő részében.
Voltam olyan szituációban, amikor a saját értékeimet kockáztatva ki kellett állnom az elveimért? Hogyan reagáltam? Mik voltak az eredmények?
NA - 11. Lépés - 11.4.4. fejezet
11.4.4. HIT
A hit elve segít nekünk gyakorolni a bátorság elvét és integritással élni az életünket. Szükségünk van arra, hogy ne féljünk barátok elvesztésétől vagy kapcsolataink, életünk gyökeres megváltozásától, mert tudjuk, hogy valaki gondoskodik rólunk. Hiszünk abban, hogy hasonló értékekkel rendelkező emberekkel fogunk kapcsolatot létesíteni, ha elengedjük a régi barátokat, akiknek a cselekedetei egészségtelenek a spirituális fejlődésünkre. Egyszerűen hinnünk kell abban, hogy kapunk erőt a Felsőbb Erő akaratának kivitelezésére.
Idáig megkaptam mindent, amire szükségem volt? Mit kaptam?
NA - 11. Lépés - 11.5. fejezet
11.5. TOVÁBBLÉPÜNK
Ennek a lépésnek a gyakorlása életünk minden területén jelentkezik. A meditáció rendszeres gyakorlásakor észrevehetjük, hogy jóval figyelmesebben hallgatjuk mások megosztásait a gyűléseken. Van valamennyi tapasztalatunk az elménk elcsendesítésében és ezt képesek vagyunk alkalmazni is. Nem kell kifáradnunk abban, hogy azon gondolkozunk, hogy mit fogunk mondani, amikor ránk kerül a sor és tudunk másokra is figyelni.
Elkezdünk elégedettek lenni az életünkkel.
Többé már nem érezzük annyira a késztetést, hogy irányítsuk a dolgokat. Egy magasabb célra fókuszálunk a magunké helyett. A sajnálkozásaink kezdenek eltűnni. Aktív függőségünk nem tűnik tragédiának és elfecsérlésnek többé, ahogy elkezdjük azt látni, hogy hogyan tudunk egy magasabb célt szolgálni a tapasztalatainkkal: elvinni az üzenetet a még szenvedő függőknek. A Tizenkettedik Lépésben, azt kutatjuk, hogyan tudjuk kivitelezni ezt, és látni fogjuk, hogy ehhez mekkora szükségünk van a felépülés elveire.
